Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.

Irományszámok - 1922-592. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

360 592. szám. Tizenöt évnél fiatalabb vádlottat nem lehet a rögtönítélo bíróság elé állítani. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a rögtönbíráskodási szabályokat az 1912 : XXXIII. törvénycikk elveinek szem előtt tartásával rendelettel megállapíthassa, A rögtönbíráskodás alá vonható bűncselekmények körének kiterjesztéséről szóló 1920 : XXXVIII. törvénycikk hatályát veszti. 89. §. Az előbbi §-ban megjelölt bűncselekményeknek a katonai büntetőjogban megfelelő bűncselekmények a katonai büntetőbíráskodás alá tartozó egyénekkel szemben a rögtönítélo eljárás szempontjából — amenynyiben nem tartoznak az 1912: XXXIII. t.-c. 433. vagy 434. §-a értelmében a rögtönítélő eljárás alá vonható bűncselekmények közé — az idézett törvénycikk 435. §-ában felsorolt bűntettekkel esnek egy tekintet alá. 90. §. A kir. Kúria a koronaügyész szóbeli meghallgatása után nem nyilvános tanácsülésben indokolás nélkül hozott határozattal feltételesen szabadságra bocsáthat] a a szabadságvesztés büntetésének végrehajtása alatt álló azt az elítéltet, akit a kir. bíróság a proletárdiktatúra összeomlása után kibocsátott gyorsított bűnvádi eljárási szabályok szerint ítélt el, ha a feltételes szabadságra bocsátást az összes körülmények figyelembevételével méltányosnak találja. Ebből a célból az előbbi bekezdésben megjelölt szabadságvesztésbüntetést nyilvántartó hatóságok kötelesek valamennyi ily elítéltnek a büntetés végrehajtása alatt tanúsított magaviseletéről a kir. Kúriához a jelen törvény életbelépésétől számított tizenöt nap alatt jelentést tenni ós azt a kir. törvényszéket, amelyik az ítéletet hozta, haladéktalanul megkeresni aziránt, hogy az elítéltre vonatkozó bűnügyi iratokat a kir. Kúriához terjessze fel. A kir. törvényszék köteles az iratokat késedelem nélkül felterjeszteni a kir. Kúriához. • A kir. Kúria a körülményekhez képest a feltételes szabadságra bocsátást a szabadságvesztésbüntetós meghatározott részének kitöltésétől teheti »függővé. Ily határozatát a kir. Kúria a koronaügyész szóbeli meghallgatása után hatályon kívül helyezheti, ha az elítélt a büntetés további végrehajtása során tanúsított magaviseletével a feltételes szabadságra bocsátásra érdemetlenné vált. A kir. Kúria, ha határozatának előkészítése céljából szükségesnek találja, tájékoztató adatok megszerzését rendelheti el. Ha a feltételes szabadságra bo-* csátott az ítéletben megállapított büntetési idő letelte előtt bűntettet vagy vétséget követ el vagy az állami és társadalmi rendet veszélyeztető magaviseletet tanúsít, a kir. Kúria a koronaügyész szóbeli meghallgatása után elrendelheti, hogy az ítéletben megállapított büntetést vagy egy részét végre kell hajtani. Egyebekben a feltételes szabadságra bocsátottakra a Btk. 50. és 51. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a feltételes szabadság visszavonását az előbbi bekezdésben nem említett esetekben is csak a kir. Kúria rendelheti el. 91. §. A kir. bíróságok előtt felmerült bűnügyi költségek behajtásáról és elszámolásáról szóló 1890 : XLIII. t.-c. 4. §-ának második bekezdése és 14. §-a, úgyszintén a Bp. 327. §-ának f) pontja alkalmazást nem nyer. Ehhez képest bűnügyi költségeket behajthatatlanoknak nyilvánítani nem szabad, hanem a kir. járásbíróságok és a kir. ügyészségek a bűnügyi költségek behajtása végett minden esetben nyomban a határozat jogerőre emelkedése után az