Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.

Irományszámok - 1922-592. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

354 692. szám. törvény 52. §-ában meghatározott feltételei most is megvannak-e; ennek megállapítása esetében a bíróság a megrögzött bűntettest ítélettel a jelen törvény 52. §-ának megfelelően újból szigorított dologházba utalja! Ebben az esetben a szigorított dologházi őrizet tartama öt évnél rövidebb nem lehet. Ha a bíróság a szigorított dolog­házba utalásnak feltételeit meg nem állapítja, az elkövetett bűntett vagy vétség felől az általános szabályok értelmében határoz. III. Fejezet. Becsületvédő külön bíróság, 64. §. A becsület fokozottabb vé­delmére minden kir. törvényszéknél, amelynek büntető hatásköre van, egy elnökből és két bírói tagból, valamint megfelelő számú póttagból álló külön bíróságot kell szervezni, amelynek tagjait a kir. törvényszék bíráinak sorából az ítélőtábla elnöke évenkint jelöli ki (becsületvédő bíróság). 65. §. A kir. törvényszéknél ala­kított becsületvódő bíróság jár el : 1. a kir. törvényszék hatáskörébe tartozó rágalmazás ós becsületsértés esetében; 2. a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozó rágalmazás és becsületsértés esetében, ha a kir. ügyészség köz­érdekből a vád képviseletét elvállalta; 3. párviadal bűntette és vétsége, valamint a párviadallal kapcsolatos közönséges bűntettek ós vétségek (Btk. 299. §-a, a jelen törvény,17 —19. §-ai) esetében. Ha a párviadal miatt folyó .bűn­vádi eljárásban kiderül, hogy a párviadalra valamelyik félnek alap­talanul és súlyosan sértő magatartása vagy kijelentése szolgált okul, az ellen a közvád képviselője az elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés miatt a sértett magánindítványának hiányá­ban is vádat emelhet, a becsületvédő bíróság pedig büntető ítéletet hozhat. Ez a rendelkezés nem érinti sem a valóság bizonyítására vonatkozó sza­bályokat (1914 : XLI. t.-c. 13—16. §.), sem a Bp. 316—318. §-ának rendel­kezéseit. A becsületvédő bíróság elé tartozó ügyben a főtárgyaláson a nyilvánossá­got a felek bármelyikének kérelmére ki kell zárni. Második Rész. Eljárási rendel­kezések. 66. §. A büntetőbíróságok szerve­zetének és a bűnvádi perrendtartás­nak szabályai ideiglenesen az alábbi §-okban foglalt rendelkezések értelmé­ben módosulnak, 1. Szervezeti rendelkezések. 67. §. Bűnvádi ügyekben a kir. törvényszék elsőfokon, mint egyes­bíróság jár el és határoz, ha a vád tárgya: 1. a testi sértésnek a Btk. 301—305. §-ai alá eső bűntette vagy a Btk. 302. §-ának második bekezdése alá eső vétsége; 2. a személyes szabadság megsér­tésének a Btk. 323. §-a második vagy harmadik bekezdése alá eső vagy a jelen törvény 22. §-a alá eső vétsége; 3. a magánlaksértésnek a Btk. 330. vagy 331. §-a alá eső bűntette; 4. a lopás bűntette; 5. a zsarolás bűntette vagy vétsége vagy a jogtalan kényszerítés vétsége; 6. a sikkasztás bűntette ; 7. az orgazdaság bűntette; 8. a csalás bűntette ; 9. az okirathamisítás bűntette vagy vétsége, a Btk. 393—398. §-ai alá eső bűncselekményeket kivéve, vagy a Btk. 407. §-a alá eső határjel­hamisítás vétsége; 10. a hatóság elleni erőszaknak az 1914: XL. t.-c. 4, §-a alá eső vét­sége vagy az idézett t.-c. 6. §-a alá eső bűntette; 11. a jelen törvény 3., 6., vagy 10. §-ában meghatározott bűncselekmény;

Next

/
Thumbnails
Contents