Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.

Irományszámok - 1922-592. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

592. szám. 355 12. az 1—11. pontokban felsorolt valamely bűncselekményre vonatkozóan elkövetett bűnpártolás; amennyiben a cselekményre a törvény öt évet meg nem haladó szabadságvesztésbüntetést állapít meg. * 68. §. A kir. törvényszéknél egyesbíróságként eljáró ítélőbírákat a kir. törvényszék elnöke vagy helyettese jelöli ki. Abban a kérdésben, hogy valamely ügyben az eljárás a kir. törvényszéknek egyesbírája vagy tanácsa elé tartozik-e, a kir. törvényszék tanácsának határozata az egyes bíróra kötelező. Az egyesbírónak vagy a törvényszék tanácsának ily kérdésben hozott határozata ellen külön perorvoslatnak nincs helye.* Az eljárás érvényét nem érinti az, ha a törvényszók háromtagú tanácsa jár el oly ügyben, amelynek elintézését a jelen törvény egyesbíró elé utalja. 69. §. Ha a kir. ítélőtábla vagy a kir. Kúria új eljárást rendel el, az új eljárást a kir. törvényszék tanácsára bízhatja oly ügyben is, amelyben elsőfokon egyesbíró járt el. Ujrafelvétel esetében az eljárás a kir. törvényszék háromtagú tanácsa elé tartozik abban az esetben is, ha az alapperben egyesbíró járt el... II. Az eljárás egyszerűsítése a nyomozás és a vizsgálat szakában. 70. §• A rendőri hatóságnak bűnügyi nyomozással megbízott tagjait a kir. törvényszék szókhelyén oly módon kell elhelyezni, hogy a kir. ügyészség a nyomozás menetét lehetőleg szóbeli utasítással irányíthassa s a nyomozási cselekmények és a nyomozó hatóságok eljárása tekintetében a Bp. 84. §-a értelmében a kir. ügyészséget illető ellenőrző tevékenységet a kir. törvényszék szókhelyén írásbeli érintkezés nélkül is közvetlenül gyakorolhassa. A rendőri hatóság köteles az általa * külön felhívás nélkül hivatalból folyamatba tett nyomozásról a kir. ügyészséget haladéktalanul, még pedig ha a kir. ügyészség székhelyén jár el, negyvennyolc óra alatt, egyébként pedig legkésőbb nyolc nap alatt értesíteni ós a nyomozás további menetének irányítására annak rendelkezését kikérni. Bűntett esetében, ha a nyomozás sikere érdekében föltétlenül szükségesnek mutatkozik, a rendőri hatóság a kir. ügyészség felhatalmazásával a terheltnek a vizsgálóbíró elé állítását a Bp. 145. §-ának 4. bekezdésében megállapított negyvennyolc órán túl legfeljebb még nyolc napig elhalaszthatja. A kir. ügyészség a nyomozást maga is teljesítheti ós — kivéve a Bp. 171. és 172. §-ában meghatározott nyomozó cselekményeket — egyes nyomozó cselekményeknek teljesítése végett bármely kir. törvényszók vizsgálóbíróját, a kir.. törvényszék székhelyén kívül levő kir. járásbíróságot vagy bármely kir. ügyészséget megkereshet. A kir. ügyészségnek a nyomozás teljesítése körében tett intézkedése ellen a vádtanácshoz előterjesztésnek (Bp. 52. §. utolsó bekezdése) van helye. 71. §. A bíróság által elrendelt vagy fentartott előzetes letartóztatás rendszerint csak a nyomozás befejezéséig ós legfeljebb két hónapig tarthat; mindazonáltal a vádtanács azt a kir. ügyészségnek indokolt előterjesztésére — ha szükséges, a felek meghallgatása után — további egy hónappal meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás ismételhető, de mindig tüzetesen indokolni kell. Az előzetes letartóztatás vagy a vizsgálati fogság elrendelése vagy meghosszabbítása felől hozott végzés ellen bejelentett felfolyamodás indokolását a bejelentéskor vagy ettől számított három nap alatt lehet a kihirdetést teljesítő bíróságnál előterjeszteni. A kir. ítélőtábla köteles az előzetes letartóztatás vagy a vizsgálati fogság elrendelése vagy meghosszabbítása 45*