Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.

Irományszámok - 1922-592. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

592 szám. 353 cselekményeket fiatal korban vagy gyermekkorban követte el. 54. §. A bíróság a kir. ügyészség indítványára a szigorított dologházba utalást a jelen törvény 52. §-ában meghatározott feltételek fenforgása esetében ítélettel utólag is kimondhatja oly elítélt ellen, aki szabadságvesztésbüntetését tölti. 55- §. A szigorított dologházba utalt által akár az ítélet hozása előtt, akár utóbb elkövetett bűntett vagy vétség miatt minden esetben az a bíróság jár el, amelyik őt szigorított dologházba utalta. 56. §. A szigorított dologházi őrizet nem tarthat rövidebb ideig, mint a kiszabott szabadság vesztésbüntetés; ha pedig ez a büntetés három évnél rövidebb, a dologházi őrizet legalább három évig tart. 57. §. A szigorított dologházba utalás és végrehajtása az elítéltre ugyanazon jogkövetkezményekkel jár, amelyeket a törvény a fegyházbüntetéshez fűz. 58. §. Szigorított dologházul addig, amíg megfelelő külön intézetek fel nem állíttatnak, az igazságügyminiszter valamely országos büntető intézetet vagy ily intézetben elkülönített részt jelöl ki. 59. §. A szigorított dologházba utáltakat munkás és rendes életmódhoz kell szoktatni; őket munkával oly módon kell foglalkoztatni, hogy valamely foglalkozást annyira elsajátítsanak,, hogy szabadságuk visszanyerése után abból megélhessenek. Egyebekben a szigorított dologházak szervezetét és rendtartását az igazságügyminiszter rendelettel szabályozza. 60. §, Minden szigorított dologház mellett külön felügyelőhatóságot kell felállítani. A felügyelőhatóság tagjait a kir. bíróság, a kir. ügyészség és a rendőri hatóság tagjai közül, valamint a szigorított dologház ós más büntetőintézetek vezetői és egyéb alkalmas Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyí egyének közül az igazságügyminiszter nevezi ki. A tagok száma ötnél kevesebb ós tíznél több nem lehet. A felügyelőhatóság szervezetét és eljárását egyebekben az igazságügy miniszter rendelettel szabályozza. 61. §« Az igazságügy miniszter az elítéltet a szigorított dologházi őrizet legrövidebb tartamának (56. §.) elteltével a felügyelőhatóság meghallgatása után feltételesen szabadságra bocsátja, ha az elítéltnek az intézetben tanúsított magaviseletéből és a munkában kifejtett szorgalmából alaposan lehet arra következtetni, hogy szabadonbocsátása esetében a jogrendet és a közbiztonságot újból veszélyeztetni nem fogja s munkás és rendes életmódot fog folytatni. Az igazságügyminiszter a feltételesen szabadságra bocsátott részére külön utasításokat adhat. 62. §. A feltételes szabadságra bocsátás tartama öt év. Ha a feltételes szabadságra bocsátott ez alatt az idő alatt munkás és rendes életmódot folytat, a szabadonbocsátás véglegessé válik; ha ellenben erkölcstelen, iszákos vagy munkakerülő életmódot folytat vagy a felügyeleti szabályokat más módon súlyosan megszegi, az a bíróság, amelyik őt szigorított dologházba utalta, e tények megállapítása után elrendelheti visszaszállítását a szigorított dologházba. Az ily módon visszaszállított a szigorított dologházba visszaszállítás elrendelésétől számított öt év eltelte előtt feltételes szabadságra újból nem bocsátható. 63. §. Ha a feltételes szabadságra bocsátott a feltételes szabadság ideje alatt bűntettet vagy vétséget követ el, emiatt az eljárás annak a bíróságnak a hatáskörébe ós illetékessége alá tartozik, amelyik az elítéltet szigorított dologházba utalta. Ily esetekben a bíróság mindenekelőtt azt mérlegeli, hogy a szigorított dologházba utalásnak a jelen és irományai. XII. kötet. 45