Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.

Irományszámok - 1922-592. Törvényjavaslat a büntetőtörvények kiegészítéséről és egyes rendelkezéseiknek módosításáról, valamint a büntető igazságszolgáltatás további egyszerűsítéséről

362 592. szám. dítványának közlésével megidézi a kiadót, a felelős szerkesztőt és ha a kiadó a lap tulajdonosától különböző személy, a lap tulajdonosát és a betiltás kérdésében a koronaügyésznek és a védelemnek meghallgatása és az eset körülményeinek megvizsgálása után nyilvános ülésben ítélettel határoz. Amennyiben a tényállás felderítése különösen a bizonyítás felvétele végett célszerűnek mutatkozik, tagjai sorából kiküldöttet rendelhet vagy valamelyik alsóbíróságot keresheti meg. A megidézettek meg nem jelenése a határozathozatalt nem akadályozza. A kir. Kúriának ez a tanácsa a kir. Kúria másodelnökének elnöklete alatt a kir. Kúria büntető szakosztályának hat rangidősb bírájából alakul. Aki a jelen § alapján betiltott időszaki lapot kiad, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal, valamint kétmillió koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E § hatálya, amennyiben a minisztérium rendelettel előbb meg nem szüntette, a jelen törvény életbelépésétől öt év elteltével megszűnik. 21. Az állatvédelem tekinteteben. A Kbtk. 86. §-a helyébe a következő 48—50. §-ban foglalt rendelkezések lépnek. 48. §. Aki állatot kínoz, túlerőltet vagy szükség nélkül durván bántalmaz, úgyszintén, aki rendeletnek vagy szabályrendeletnek az állatokat védő rendelkezését megszegi, két hónapig terjedhető elzárással és háromszázhatvanezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 49. §. Aki az élőállaton végzett kísérletek tárgyában kiadott miniszteri rendelet szabályait megszegi vagy kijátssza, egy hónapig terjedhető elzárással és háromszázhatvanezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 50. §. A 48—49. §-okban meghatározott kihágás miatt az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik, súlyosabb esetben, amennyiben az állat a tettes vagy a részes tulajdona, az állat elkobzását is ki lehet mondani. 22. A szerencsejátékkal elkövetett kihágások tekintetében. 51. §. A Kbtk. 88. §-ában megállapított: »száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő« szavak helyébe: »agy hónapig terjedhető elzárással és egymillió koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő« szavak lépnek. II. Fejezet. A megrögzött bűntettesekről. 52. §. Aki az élet, a szemérem vagy a vagyon ellen elkövetett bűntett miatt már legalább két ízben meg volt büntetve vagy fogerősen el volt ítélve vagy enólkül is, ha különböző időben és egymástól függetlenül legalább két ily bűntettet követett el, és öt éven belül újabb ily bűntettet követ el, amelyre a bíróság határozott ideig tartó szabadság vesztésbüntetést szab ki, azt a bíróság az ítéletben meghatározott büntetés végrehajtása végett szigorított dologházba utalja, ha megállapítja róla, hogy bűncselekményeket üzletszerűleg követ el vagy bűncselekmények elkövetésére állandó haj lamot mutat (megrögzött bűntettes). Az előbbi bekezdésben említett öt évi időtartamba nem lehet beszámítani azt az időt, amely alatt a terhelt személyes szabadságától meg volt fosztva. 63. §. Szigorított dologházba csak oly egyént lehet utalni, aki &z ítélet hozatalakor életének huszonegyedik évét már betöltötte. Hogy megrögzött bűntettes-e a terhelt, ennek megállapításánál figyelembe kell venni egyéniségét, életmódját, életviszonyait,' a- bűncselekmények elkövetésének körülményeit, még pedig akkor is, ha a megelőző