Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.

Irományszámok - 1922-573. Törvényjavaslat egyes közérdekű üzemek és munkálatok tekintetében, valamint az ipar és kereskedelem körében a kivételes hatalom megszűnése következtében szükséges rendelkezésekről

3Ö0 573. szám. lati viszony nem tart még két éve, három hó, két évi szolgálat után hat hó; c) vezető állásban levő alkalma­zottat illetőleg a felmondási idő a szolgálati viszony tartamára tekintet nélkül egy év. Az alkalmazott — ha a szerződés rövidebb felmondási időt nem állapít meg részére — a határozatlan időre kötött szolgálati viszonyt hat heti, a fontosabb teendővel megbizott alkalmazott három havi, a vezető állásban levő alkalmazott hat havi * felmondási idő megtartásával bont­hatja fel. .Ez a felmondási idő a nem vezető állásban levő alkalmazottak tekintetében legfeljebb három, illető­leg a fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottak tekintetében legfeljebb hat hóra meghosszabbítható. Az al­kalmazott semmi esetre sem köteles hosszabb felmondási idővel élni, mint aminőt a munkaadó vele szemben köteles alkalmazni. 9. §. A felmondási idő szempontjá­ból a szolgálati viszony tartamába nem számítható be a gyakornokok és tanoncok gyakorlati, illetőleg tanoncideje, ellenben be kell számí­tani abba a próbaidőt ós az 1914. évi július hó 25. napjától 1919. évi március hó 21. napjáig terjedő idő­tartam alatt háborús katonai szol­gálatban eltöltött időt. A háborús katonai szolgálattal egy tekintet alá, esik a tábori csendőrök­nek, valamint a hadrakelt sereghez hivatalos minőségben szolgálattételre beosztott, vagy annak kíséretéhez tartozó polgári személyeknek és a hadrakelt seregnél önkéntes egész­ségügyi szolgálatban részt vevőknek a háború tartama alatt teljesített szolgálata, továbbá az az idő, amely alatt az alkalmazott az ellenség által a személyes szabadságban korlátozva volt (hadifogoly, túsz, internált). Ha a szolgálati viszonyban egy évnél nem hosszabb megszakítás állott be, a szolgálati idot az alkalmazottat megillető felmondási idő szempont­jából folytatólagosan kell számítani, a megszakítás tartamára azonban a felmondási időre nézve a 8. §. har­madik bekezdése szerint mérvadó szolgálati időbe nem kell beszámítani. 10. §. A felmondási idő szempont­jából az a munkakör irányadó, amely­nek ellátására az alkalmazott a szol­gálati szerződésnek a felmondás idő­pontjában érvényben álló rendelke­zései értelmében van kötelezve. 11. §. Az alkalmazottnak a fel­mondási időre járó munkabérét azon munkabér (fizetés, lakbér, bármi néven nevezendő és rendszeresen fizetett pótlék vagy segély, jutalék, nyereség­részesedés, természetbeni szolgálta­tások, stb.) szerint kell számítani, amelyet az alkalmazott a szolgálati szerződésnek a felmondás időpontjá­ban érvényben álló rendelkezései értelmében rendszeresen élvezett. Nem lehet azonban figyelembe venni a felmondási időre járó munkabér kiszámításánál azt a javadalmazást, melyet az alkalmazott jutalom, remu­neráció, továbbá nyilt árusítási üzle­tekben közvetlen a fogyasztó részére történő eladások után jutalék címén élvezett. 12. §. Ha a munkaadó az alkal­mazottnak a szolgálati viszony alap­ján lakást ad, a szolgálati szerződés­nek megszűnésével az alkalmazottnak az elköltözésre, illetőleg a lakás ki­ürítésére megfelelő időt köteles en­gedni.. Ha a szolgálati viszony az alkal­mazott halála miatt szűnik meg és az alkalmazott a lakást nem olyan bérlet alapján birta, melyet hosszabb felmondási idővel lehet csak megszün­tetni, a munkaadó annak kiürítését az elhalálozástól számított két hétnél, ha pedig az alkalmazottnak saját háztartása volt, egy hónapnál előbb nem követelheti. Ha az elhalt alkal­mazottnak vele egy háztartásban élt hozzátartozóit a hajléktalanság ve­szélye fényegíti, a bórletviszony meg-

Next

/
Thumbnails
Contents