Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.
Irományszámok - 1922-573. Törvényjavaslat egyes közérdekű üzemek és munkálatok tekintetében, valamint az ipar és kereskedelem körében a kivételes hatalom megszűnése következtében szükséges rendelkezésekről
3Ö0 573. szám. lati viszony nem tart még két éve, három hó, két évi szolgálat után hat hó; c) vezető állásban levő alkalmazottat illetőleg a felmondási idő a szolgálati viszony tartamára tekintet nélkül egy év. Az alkalmazott — ha a szerződés rövidebb felmondási időt nem állapít meg részére — a határozatlan időre kötött szolgálati viszonyt hat heti, a fontosabb teendővel megbizott alkalmazott három havi, a vezető állásban levő alkalmazott hat havi * felmondási idő megtartásával bonthatja fel. .Ez a felmondási idő a nem vezető állásban levő alkalmazottak tekintetében legfeljebb három, illetőleg a fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottak tekintetében legfeljebb hat hóra meghosszabbítható. Az alkalmazott semmi esetre sem köteles hosszabb felmondási idővel élni, mint aminőt a munkaadó vele szemben köteles alkalmazni. 9. §. A felmondási idő szempontjából a szolgálati viszony tartamába nem számítható be a gyakornokok és tanoncok gyakorlati, illetőleg tanoncideje, ellenben be kell számítani abba a próbaidőt ós az 1914. évi július hó 25. napjától 1919. évi március hó 21. napjáig terjedő időtartam alatt háborús katonai szolgálatban eltöltött időt. A háborús katonai szolgálattal egy tekintet alá, esik a tábori csendőröknek, valamint a hadrakelt sereghez hivatalos minőségben szolgálattételre beosztott, vagy annak kíséretéhez tartozó polgári személyeknek és a hadrakelt seregnél önkéntes egészségügyi szolgálatban részt vevőknek a háború tartama alatt teljesített szolgálata, továbbá az az idő, amely alatt az alkalmazott az ellenség által a személyes szabadságban korlátozva volt (hadifogoly, túsz, internált). Ha a szolgálati viszonyban egy évnél nem hosszabb megszakítás állott be, a szolgálati idot az alkalmazottat megillető felmondási idő szempontjából folytatólagosan kell számítani, a megszakítás tartamára azonban a felmondási időre nézve a 8. §. harmadik bekezdése szerint mérvadó szolgálati időbe nem kell beszámítani. 10. §. A felmondási idő szempontjából az a munkakör irányadó, amelynek ellátására az alkalmazott a szolgálati szerződésnek a felmondás időpontjában érvényben álló rendelkezései értelmében van kötelezve. 11. §. Az alkalmazottnak a felmondási időre járó munkabérét azon munkabér (fizetés, lakbér, bármi néven nevezendő és rendszeresen fizetett pótlék vagy segély, jutalék, nyereségrészesedés, természetbeni szolgáltatások, stb.) szerint kell számítani, amelyet az alkalmazott a szolgálati szerződésnek a felmondás időpontjában érvényben álló rendelkezései értelmében rendszeresen élvezett. Nem lehet azonban figyelembe venni a felmondási időre járó munkabér kiszámításánál azt a javadalmazást, melyet az alkalmazott jutalom, remuneráció, továbbá nyilt árusítási üzletekben közvetlen a fogyasztó részére történő eladások után jutalék címén élvezett. 12. §. Ha a munkaadó az alkalmazottnak a szolgálati viszony alapján lakást ad, a szolgálati szerződésnek megszűnésével az alkalmazottnak az elköltözésre, illetőleg a lakás kiürítésére megfelelő időt köteles engedni.. Ha a szolgálati viszony az alkalmazott halála miatt szűnik meg és az alkalmazott a lakást nem olyan bérlet alapján birta, melyet hosszabb felmondási idővel lehet csak megszüntetni, a munkaadó annak kiürítését az elhalálozástól számított két hétnél, ha pedig az alkalmazottnak saját háztartása volt, egy hónapnál előbb nem követelheti. Ha az elhalt alkalmazottnak vele egy háztartásban élt hozzátartozóit a hajléktalanság veszélye fényegíti, a bórletviszony meg-