Nemzetgyűlési irományok, 1922. XII. kötet • 518-660., III. sz.

Irományszámok - 1922-566. Törvényjavaslat a közrend fokozottabb biztosításáról

566. szám. 235 - Ez a kérdés ma az ország egész területére nincs egyöntetűen (törvény­nyel) szabályozva; sőt béke idején erről a tárgyról csak szórványosan ren­delkeztek itt-ott törvényhatósági szabályrendeletek. Mindehhez járul, hogy az utóbbi évek tapasztalatai szerint is a közrend megbomlásakor azonnal a megbízhatatlan, sőt veszélyes elemek kerítenek fegyvert a birtokukba. Az ebből származó veszedelemnek elhárítására pedig csaknem az egyetlen mód. ha a fegyverek birtoklását és forgalmát a rendőrhatóság állandóan és pontosan nyilvántartja. A 6. §-ho0- A záróra megállapítása csak a háború, vagy belső mozgal­mak idején történik közbiztonsági érdekekből, egyébként annak inkább gazda­sági okai vannak. Minthogy azonban a mai rendkívüli viszonyok közt a gazdasági okok is súlyosan kihatnak a közbiztonságra, minthogy továbbá a tömegekre a fék­telen dőzsölés izgató hatással lehet, indokolt, hogy a nyilvános helyek zár­óráját a belügyminiszter — akár közbiztonsági, akár gazdasági okokból van arra szükség — megállapíthassa. Rendkívüli körülmények megkívánhatják á szeszesitalok árusításának vagy kiszolgáltatásának az eltiltását is, amire főleg mozgalmas időkben, vagy olyan alkalmakkor, pl. választásokkor van szükség, amikor nagy töme­gek gyűlnek össze, és amikor az összegyülekezés célja a szenvedélyeket izgalomban tartja. A 7. §-ho0. Az időközben megváltozott gazdasági viszonyok, valamint erkölcsi okok egyaránt szükségessé teszik, hogy az időközi lapok alapításá­nak szabadsága megszüntettessók, és a lapalapítás engedélyhez köttessék. Az időszaki lapok túltengését azonban — a közismert gazdasági okok mellett — főleg erkölcsi tekintetekből is szükséges lehetőleg korlátozni. Az állami rend helyreállítását és megerősödését ugyanis elsősorban az a lelkiismeretlen izgatás gátolja, amely a hosszú háború és az azt követő események következtében amúgy is felzaklatott kedélyek megnyugvását mesterségesen akadályozza. Ebben a tekintetben oroszlánrésze van annak a sajtónak, amely a túlzott, szinte képtelen törekvéseknek megvalósulása érde­kében a burkolt tekintélyrombolástól a nyílt lazításig a szenvedélyek felkor­bácsolásának teljes skálájával dolgozik. Az államnak, valamint a békés és termelő munka után vágyódó tömegek­nek egyaránt érdekük tehát, hogy az időszaki lapok terén tapasztalható túl­termelés" elé gát vettessék, annyival inkább, mert a sajtó egy részének szenve­délyességét valószínűleg éppen a nagy versenyből származó megélhetési nehézségek fokozzák, sőt néha ezek az elfajulásnak szülőokaikónt tekinthetők. Az időszaki lapok fogalmi körének kiterjesztését azok a gyakoriakká vált visszaélések teszik szükségessé, amelyek egyes sajtótermékeknek az idő­szaki lapokra megállapított jogszabályok alól való célzatos kivonása által követtettek el. A politikai lapok biztosítékának aranykoronaértékben való megállapí­tását — pénzünk elértéktelenedésével kapcsolatban — az ebben a tekintetben is mutatkozott ingadozások kiküszöbölése teszi szükségessé. A sajtótermékeken a nyomtatás (többszörösítés) idejének, időszaki lapo­kon ezenfelül az évfolyamnak és a lap számának is kitüntetését az ellenőrzés hatályosabbá tétele követeli meg, anélkül, hogy ez bárminő nehézséggel vagy hátránnyal járna a vállalat tulajdonosára. Ugyancsak az ellenőrzés hatályossága, ós az állam érdekeinek megvód­hetése követeli meg, hogy az időszaki lapok egy-egy példánya a miniszterelnök­30*

Next

/
Thumbnails
Contents