Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.

Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról

136 480. szám. magyarázat keretein túlmenő interpretációt tett szükségessé, hogy a közkőrházak betegápolási segédeszközeit, továbbá a tan- és más tudományos intézetek laboratóriumi felszerelési tárgyait a fenforgó emberbaráti és közművelődési szempontokból megokoltalak mutatkozó vámmentességben lehessen részesíteni, de másrészt kizárják ebből a kedvezményből azokat az eseteket, amely ékben az ugyanarra a célra alkalmas tárgyat a belföldön is előállítják, továbbá a nyereségre alapított ily intézetek részére érkező ily árukat; a 111. §.. k.) pontja — szemben az 1907 : LIII. t.-c. IX. cikkének 8. pontjával — az iparfejlesztés szempontjából megfelelőbben rendezi a betelepülő külföldi iparvállalatoknak nyújtott vámmentességi kedvezményt; ugyanennek a §.-nak l.) pontja — szemben az eddigi tarifatörvény IX. cikkének g.) pontjával ~ a vámmentességből kizárja a nászajándékokat, minthogy nem mutatkozik megokolhatónak, hogy a külföldről a legkülönbözőbb alkalmakkor ajándékba érkező tárgyak közül éppen a nászaiándékokat illesse meg a vámmentesség kiváltsága és a kiházasítási tárgyakat megillető vámmentességet a társadalmi ós vagyonjogi intézményeinknek megfelelően a menyasszony holmijaira korlátozza, sőt a külföldi új bútorokat még ebben az esetben sem részesíti vámmentességben, stb. Miután a javaslat a IV. Rész I. Fejezetében azokat a körülményeket tárgyalta, amelyektől függ, hogy valamely árunak a magyar vámterületre beszállítása, illetve innen kiszállítása mely eseteiben keletkezik vámfizetési kötelezettség ós ^mely esetben nem áll be ilyen kötelezettség — egyelőre figyelmen kívül hagyva azokat a körülményeket, • amelyeknek a vámfizetési kötelezettségből kifolyólag járó vám összegének magasságára, azaz a vámtartozás nagyságára van befolyásuk — ez a fejezet a végén, a 113. §.-ban, nagy jelentőségű rendelkezést tartalmaz. Ez a §. ugyanis azt az időpontot állapítja meg, amelyben a vámfizetési kötelezettség keletkezik. A javaslat élesen megkülönbözteti a vámfizetési kötelezettség keletkezésének időpontját a vámfizetési kötelezettségből származó vámtartozás esedékességének időpontjától, amelyről a javaslat a vámfizetési kötelezettség tartamáról szóló B) alatti része II. Fejezetében, a 124. §.-ban rendelkezik. A javaslat ezeken kívül még megkülönbözteti a vámfizetési kötelezettségből származó vámtartozás lerovásának (124., 125. és 131. §.) időpontját is. A feltétlenül keletkező vámfizetési kötelezettség eseteiben (108. §.) a vámfizetési kötelezettség keletkezésének időpontja összeesik az esedékesség időpontjával, a tartozás lerovása azonban később kövétkezhetik be. A felbontó feltételtől függően keletkező vámfizetési kötelezettség eseteiben ellenben a keletkezett vámfizetési kötelezettség esedékessége csak akkor következhetik be, amikor a feltétel teljesítésére megállapított határidő lejárt anélkül, hogy a, vámadós a feltételt teljesítette volna. A vámfizetési kötelezettség u. i. anyagi-jogi korrelátuma a vámigény eljárás-jogi fogalmának, amelyet a 37. §. állapít meg. Amint ennek az utóbbi rendelkezésnek értelmében a vámigazgatásnak joga van a vámigény alatt álló árut bárki igényével szemben visszatartani, illetve visszakövetelni, úgy az államnak, illetve az ezt ebben a, vonatkozásban képviselő vámigazgatásnak a vámfizetési kötelezettség keletkezésének időpontjával a vámtárggyal, illetve a személyes vámadóssal szemben megnyílik a jogos igénye a vám megfizetésére. Azok a kötelezettségek tehát, amelyeket a javaslat 128. ós 129. §-a a dologi szavatossággal terhelt vámtárgyra vonatkozólag, közvetve tehát ennek tulajdonosára, illetve a személyes szavatossággal terhelt vámadósra megszabnak, ezekre a vámfizetés keletkezésének időpontjában állanak be. Amint azonban