Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.

Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról

48Ö. szám. 137 a magánjogi kötelmekből származó ellenszolgáltatási kötelezettség a jogügylet létrejöttének időpontjával keletkezik, de a, teljesítési kötelezettség az eset körülményeihez képest gyakorlati okokból, de egyes jogügyleteknél, mint pl. 2, kölcsönügyletnél, a jogügylét természeténél fogva is, csak későbbi időpontban áll be, amint az egyenesadó-fizetési kötelezettség az ennek alapjául szolgáló kereset vagy jövedelem befolyása, illetve vagyon megszerzése időpontjában áll be, de teljesítése, gyakorlati okokból, csak az illető adótörvényben megállapított esedékesség -bekövetkezésekor válik szükségessé: úgy azokban az esetekben, amidőn a vámfizetési kötelezettség a 108. §. második bekezdésében foglaltak értelmében felbontó feltételtől függően áll be, a vámot illetőleg is gazdasági vagy gyakorlati szempontok szükségessé, illetve kívánatossá teszik a vámfizetési kötelezettség esedékességét későbbre halasztani. Ezek a szempontok, a 108. §-ban foglaltak szerint, akkor érvónj^osülnek, amikor az állam gazdasági okok miatt biztosítani akarja a vámadósnak a vámtárgy vámfizetés nélkül külföldre visszavitelének lehetőségét, illetve, általában, amikor a vámadós szabad rendelkezésére bocsátott vámtárgynál végkép csak későbbi időpontban dől el, hogy a rendelkezésre bocsátás időpontjában keletkezett vámfizetési kötelezettség érvényben marad-e vagy sem. Feltétlenül szükséges azonban, hogy az állam igénye arra, hogy a vámot a vámadóstól, ennek a kérdésnek igenlő értelemben eldőlése esetére, megkaphassa, az ez iránti kétség ideje alatt is jogilag biztosítva legyen. Azt, hogy mekkora gyakorlati jelentőséggel bír a vámfizetési kötelezettség keletkezése idejének pontos megállapítása, a közvetlenül utána következő 114. §.-ból tűnik ki, amely szerint az, hogy a vámtarifa, vagy a vámtartozás nagyságára befolyással bíró más jogszabály változása esetében valamely árura mekkora vámot kell szabni, attól függ, hogy a vámfizetés keletkezése időpontjában mely vámtétel, illetve a vám magasságára befolyással bíró mely más jogszabály állt érvényben. A 113. §.-ban a javaslat ugyanabból a megkülönböztetésből indul ki, amelyre a 108. §. első bekezdése magának a vámfizetési kötelezettségnek keletkezését alapítja: a tőrvényellenes módon a belföldi, illetve külföldi forgalomba került árukra vonatkozólag a dolog természetének megfelelően a szabadforgalomba kerülés időpontját állapítja meg a vámfizetési kötelezettség keletkezésének időpontjául, a törvényes úton a vámhivatali őrizetből kiszolgáltatott árukra vonatkozólag pedig, szintén a dolog természetének megfelelően, azt az időpontot, amikor a vámhivatal a vámtartozás nagyságát megállapította és a vámadóssal közölte, mert nem lenne megokolható a fizetési kötelezettség keletkezését'későbbre'halasztani; korábbi időpontot, mint azt, amikor a tartozás nagysága meg van állapítva, .pedig magától érthetőleg nem lehetne meghatározni; a rendelkezés különben megfelel a most érvényben álló Vámszabályok megfelelő rendelkezésének. II. Fejezet. A vámfizetési kötelezettség tartalma. Miután a javaslat a IV. Rész I. Fejezetében azt tárgyalta, hogy egyáltalában mely esetekben és mely időpontban keletkezik vámfizetési kötelezettség, a II. Fejezetben áttér arra, hogy a vámfizetési kötelezettségből keletkező vámtartozás nagyságát általában, azaz a mindenkori vámtarifára vonatkozó törvényben foglalt konkrétebb rendelkezésektől eltekintve, mely körülmények mily irányban befolyásolják. Ezenkívül ebben a szakaszban foglalkozik a javaslat a vámtartozás nagyságával összefüggő többi kérdésekkel is. Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. XI. kötet. 13