Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.

Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról

U30 480.^szám. -olyan hivatalos bizonyítványtól teszik függővé, amely igazolja az áru össze. függését az illető gazdasággal. Az ellenőrzés úgy fog történni, hogy azt az időt, amikor az árakat a határon átszállítják, az áruforgalom ellenőrzését végző vámigazgatási és vámőrségi szerveknek be kell jelenteni. Ennek a bejelentésnek nem kell okvetlenül esetről-esetre megtörténnie, hanem elégséges lesz bizonyos időre előre bejelenteni, hogy a határszéli gazdaság kezelője milyen időben szándékozik árukat a határon átszállítani. Az erre hivatott közegek időnkint végeznek majd helyszíni ellenőrzést. Mindenesetre csak az olyan gazdaságokat, illetve gazdálkodókat szabad ebben a kedvezményben •részesíteni, akik erre egyrészt igazán rászorultak, másrészt jövedéki kihágás elkövetése útján magukat erre a kedvezményre érdemetleneknek nem mutatták. A 110. §. c.) és d.) pontja azt a hatást szabályozza, amelyet a vámfizetési kötelezettség keletkezésének kizárására egyrészt az áru térti jellege, másrészt az előjegyzési eljárás alkalmazása gyakorol. Célszerűnek mutatkozik a vámfizetési kötelezettség keletkezését kizáró ezt a két körülményt itt a megokolásban együttesen megbeszélés tárgyává tenni, sőt egyúttal már itt megokolni a már lerótt vámtartozás visszatérítésére vonatkozólag a javaslat 141. §.-ában foglalt rendelkezéseket is, minthogy -ez a három kérdés, amint ez az alábbiakból kitűnik, egymással elég szoros belső összefüggésben áll. A 110. §.'c.) pontja a /> tértiárak« -ról rendelkezik. Térti áru alatt a vámjogban az olyan árut értik, ametyet az előjegyzési eljárás alkalmazása nélkülhoztak be külföldről, illetve vittek ki külföldre és amelyet azután valamely •előre nem látott körülmény beállta következtében ismét kivisznek külföldre, illetve ismét visszahoznak a vámterületre. A szerint, amint eredetileg belföldi, vagy eredetileg külföldi áruról van szó, a tértiáru vagy belföldi, vagy 'külföldi tértiáru. A térti áru gazdasági jelentőségét néha nem könnyű megkülönböztetni az előjegyzési forgalomban szállított áruétól, amelyre a 110. §. d.) pontja vonatkozik. Az előbbire, ellentétben az előjegyzési forgalomban szállított áruval, jellemző mindenesetre az, hogy az eredeti behozatal, illetve kivitel időpontjában az ügyfélnek az a szándéka állott előtérben, hogy az illető árut végleg bekapcsolja a belföldi gazdaság zárt körébe, illetve azt ebből a zárt körbői végleg kikapcsolja és csak valamely előre nem látott esemény vagy körülmény következtében válik szükségessé az árunak visszavitele külföldre, illetve visszahózatala a vámterületre. Ha ugyanis már az eredeti behozatal, illetve kivitel időpontjában bizonyos valószínűséggel lehet arra számítani, hogy ëz a behozatal, illetve kivitel csak ideiglenes lesz ós az áru ismét visszakerül külföldre, illetve belföldre, akkor a vámjog rendszerének, de egyúttal az ügyfél érdekeinek is jobban megfelel, ha ez az utóbbi mindjárt az eredeti behozatal, illetve kivitel alkalmával az előjegyzési eljárás alkalmazását indítványozza és az árunak ily esetben bekövetkező azonosításával biztosítja magának azt a jogot, hogy az áru visszavitele, illetve visszahózatala útján ismét hatálytalaníthatja a behozatal, illetve kivitel alkalmával keletkező vámfizetési kötelezettséget. Ezt persze az ügyfél csak abban áz esetben teheti, .ha a jelen javaslatnak megfelelő törvény, illetve'az ebben adott felhatalmazás alapján a vámigazgatás, megengedi az előjegyzési eljárás igénybevételét -az illető esetben tekintetbe jövő célra, illetve az adott esetben szereplő árura és —- amennyiben az előjegyzési eljárásra vonatkozó törvényes rendelkezések szerint erre szükség van — ha az illető ügyfélnek megvan az engedélye az előjegyzési eljárásnak az adott esetben igénybe vételére. Ha ellen-