Nemzetgyűlési irományok, 1922. XI. kötet • 480-317. sz.

Irományszámok - 1922-480. Törvényjavaslat a vámjog szabályozásáról

126 480. szám. — az áru tulaj donképen csak a vámhatáron át kiszállítása időpontjában esik a vámjog rendelkezései alá, minthogy a belföldi áru mozgása a vámterületen belül, amint ezt az 58. §.-hoz fűzött megokolás már kifejtette, egészen kívülesik a vámjog körén. Ezért elégséges, ha a törvény azt állapítja meg, hogy a vámfizetési kötelezettség a kivitelben az árunak" a külföldi forgalomba jutásával keletkezik, ami a jogszerű forgalomban csak úgy történhetik, hogy a vámhivatal az árut a külföldi forgalomba kiszolgáltatja. A törvényellenes forgalomban ez a különbség a behozatal és a kivitel közt csak annyiban érvényesül, amennyiben itt az árunak oly vámhivatali nyilvántartása, amely a vámjövedék érdekeinek biztosítására szolgál és amelynek áttörésével vámfizetési kötelezettség keletkezik, a fentiek szerint nem fordul elő. A behozatalban törvényellenes eljárásból kifolyólag keletkező vámfizetési kötelezettséget illetőleg meg kell jegyezni, hogy ennek a 108. §. első bekezdése a.) 2. pontjában említett az alatt a lehetősége alatt, amelyet a javaslat úgy fejez ki, hogy a vámáru a vámhivatal vagy vámőrség »közvetett őrizetéből« kikerül, azt kell érteni, hogy a vámáru törvényellenesen kikerül annak az őrizetéből, akinek a vámhivatal vagy a vámőrség azt a 22. §.-ban vagy a 42. §-ban foglaltakból kifolyólag ideiglenes őrizetbe, adta, továbbá azt, hogy a vámáru annak az őrizetéből kerül ki, aki azt a vámigazgatás engedélye alapján az utalási eljárásban (64—73. §.) elszállítás végett, vagy a raktározási eljárásban (74—83. §.) megőrzés végett átvette. De ide tartozik.az az eset is, amidőn a vámáru törvényellenesen kikerül a -posta őrizetéből, noha a postán szállított vámáruk a 102. §. első bekezdése értelmében nem esnek utalás alá. A keletkező vámfizetési kötelezettség kellő jogászi meghatározása érdekében a 108. §. még megállapítja azt is, hogy a törvényes árúforgalomban ez a fizetési kötelezettség bármelyik forgalmi irányban vagy feltétlenül, vagy felbontó feltételtől függően keletkezhetik. Feltételtől függően keletkezik a. vámfizetési kötelezettség: a) a behozatali vám tekintetében: 1. a behozatali előjegyzési eljárásban (84. §.), mert az előjegyzett árunak külföldre kivitelével, 2. az engedélyjegyes eljárásban (90. és 91. §.), mert a bizonyos célzattal behozott áru megfelelő felhasználásával, a felbontó feltétel teljesül és a vámfizetési kötelezettség — az utóbbi esetben a teljes és a kedvezményes vám közötti különbözet erejéig, amely azonban, ha a célzatnak megfelelő felhasználás a teljes vámmentességet eredményezi, a vám teljes összegéig is terjedhet — hatályát veszti ; b) a kiviteli vám tekintetében: 1. a behozatali jegyes eljárásban (86. §. utolsó bekezdése), mert ennél a sorrend tekintetében megfordított behozatali kikészítésnél, ha a kivitt áru kiviteli vám alá esik, a felbontó feltételt a megfelelő minőségű ós mennyiségű előtermék utólagos behozatala képviseli ; a gazdasági eredmény ugyanis lényegileg ugyanaz, mintha a rendes behozatali kikészítés esetében az előterméket külföldről előzőleg hozták volna be és csak ezután vitték volna ki az ennek felhasználásával előállított árut; ebben az esetben pedig a 110. §. második bekezdésének d) pontja értelmében a külföldi előtermék felhasználásával készült áru kivitele alkalmával, ha ez egyébként kiviteli vám alá esik, szintén nem keletkezik kiviteli vámtartozás;