Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-478. Törvényjavaslat a középiskolai tanárok képzéséről és képesítéséről

524 478. ! igazgatótanácsainak meghallgatása után külön rendeletben szabályozza. Vájjon az 1. pontban foglalt köve­telmény mily mértékig korlátoztassék azokra a tanárjelöltekre nézve, akik másnemű hazai főiskolákon, vagy főiskolai intézményekben, avagy kül­földi egyetemeken (főiskolákon) vé­gezték, illetőleg végzik tanulmá­nyaikat, vagy tanulmányaiknak egy részét, úgyszintén azokra nézve, akik egyetemi tanulmányaik folyamán ha­tározzák el magukat a tanári pályára, arra nézve ezen törvény 4. §-ának második bekezdése rendelkezik. Vájjon ugyanazokra nézve mily mértékig korlátoztassanak a 2. pont­beli követelmények, azt az állami középiskolai tanárvizsgáló bizottsá­gok elnökségének meghallgatása után a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. 3. Köteles kimutatni, hogy az 1. pontban meghatározott négyéves tan­folyam elvégzése után legalább egy évet valamely nyilvános középisko­lában, elsősorban valamelyik tanár­képzőintézettel kapcsolatos gyakorló középiskolákban kellően szervezett tanítási gyakorlattal töltött, (v. ö. 6. §•) 4. Köteles valamelyik vizsgáló­bizottság előtt a következő §-ban meghatározott vizsgálatokat letenni. 14. §. A vizsgálatok írásbeliek és szóbeliek. Kiterjednek : 1. azokra a tárgyakra, melyeknek ismerete a 13. §. 2. pontja szerint minden tanárjelölttől megkívántatik; Kelt Budapesten, 1924. évi május 2.. a jelöltnek német, vagy francia, vagy angol, vagy olasz nyelvisme­retére ; 3 a jelöltnek szaktárgyaira ós tanításuk módszerére. Az utolsó vizsgálatot csak a 13. §. 3. pontjában meghatározott taní­tási gyakorlat befejezése után lehet letenni. 15. §. A vizsgálatok rendjét (foko­zatait) a szaktárgyak csoportosítá­sát és a szaktárgyak anyagának az egyes vizsgálati fokozatokra való el­osztását, valamint az ismereteknek megkövetelhető mértékét a vizsgáló­bizottságok javaslata alapján a val­lás- és közoktatásügyi miniszter Ren­delettel állapítja meg. 16. §. A vizsgálatok nyelve ma­gyar, azonban az élő idegen nyel­vekből és irodalmakból való vizsgá­latok (mind az írásbeliek, mind a szóbeliek) az illető nyelven tartatnak meg. 17. §. Külföldi oklevelek honosí­tásának módozataira nézve annak a vizsgálóbizottságnak elnöke tesz eset­ről-esetre javaslatot, amelyhez a ho­nosítást kérő fordult és a módozato­kat az elnök javaslata alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg. 18. §. E törvény rendelkezései az 1883. évi XXX. t.-c. IV. fejezetében foglalt rendelkezései helyébe lépnek. 19 §. E törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter bízatik meg. hó 28-án. . Klebelsberg Kunó gr. s. k. } m. Jcir. vallás- és közoktatásügyi miniszter.

Next

/
Thumbnails
Contents