Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.
Irományszámok - 1922-424. Törvényjavaslat a Magyar Bank létesítéséről és szabadalmáról
• 34 424. szám. megtámadtatnának, a tervezett tárgyalások során a Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottságának megértő magatartása folytán érvényesíthetők voltak. Végül magáévá tehette a kormány a tervezetnek említett részét abból a megfontolásból kiindulva, hogy egészséges közgazdasági tevékenység, termelő munka és további vonatkozásokban társadalmi rend általában, pénzügyi rekonstrukció pedig különösen, állandó pénzérték nélkül el nem gondolható. Aki az ország közgazdaságának ós pénzügyeinek talpraállását és a társadalmi rendet akarja, annak az ezeknek alapfeltételét alkotó állandó pénzértéket és ós az ennek biztosítására szolgáló intézményeket is akarnia kell. Nem téveszthette a kormány szem elől azt sem, hogy a terv szerint a külföldi tőke részvételére számítunk ós hogy ennek a részvételnek egyik feltótele, hogy még mielőtt a külföldi tőke igénybe vétethetnék, a jegybankügynek olyan szabályozása foglaljon helyet, mely szervezetének megalapozásánál fogva a pénzérték állandósítására ós a készfizetések előkészítésére tényleg alkalmas. Azok a főszempontok, amelyeken a jegybankügy rendezésének nyugodnia kell, következőkben foglalhatók össze. Először meg kell szűnni annak, hogy az állam kiadásainak a fedezésére a jegysajtót igénybe vehesse. Azok után a tapasztalatok után, amelyeket a háborúban és a háború után egyes országokban tettünk, biztosítékokra van szükség, hogy a fedezetlen jegy- v kibocsátás egyszersmindenkorra meg legyen szüntethető. Másodszor, ha az állami fedezetlen jegykibocsátás, mint a pénzromlás legfőbb okozója, megszűnik ós ha mentől előbb a teljes forgalmi szabadság helyre áll, az állam a kül- ós belkereskedelembe való minden mesterséges beavatkozástól tartózkodik, az ezen az alapon kifejlődő pénzértéket a jegykibocsátó intézmény, ha jól meg van szervezve, normális eszközök által, céltudatos ós okszerű hitel- ós devizapolitika által állandósíthatja és az állandóság biztosítható. A normálishoz való visszatérés követelményének ez a teljesítése egyúttal lényegesen hozzá fog járulni ahhoz, hogy a háború és az utána következő fejlemények által megbontott gazdasági ós társadalmi rend teljesen helyreálljon. A harmadik alapgondolat, amelyen a rendezési művelet elindul az, hogy az új jegybank anyagi eszközöket gyűjtsön, hogy a készfizetések, ha annak ideje elérkezett, megkezdhetők legyenek. Ezeknek a vezérlő szempontok érvényesülésének biztosítására szolgál az új intézmény egész szervezete, annak magántársaság jellege, függetlenítése az államtól, tőkéje, működési köre, külön jogai mind. Minthogy továbbá a jegybank jó szervezete, kifogástalan működése a köz- és államhitelnek is egyik lényeges föltétele, az állam pénzügyi helyzetének orvoslásánál pedig a külföldi tőkére is vagyunk utalva, a javasolt intézkedések közül olyanokra is találunk, amelyek a jegybank említetten kifogástalan működését meg külön ebből a szempontból is garanciákkal megerősíteni hivatva vannak. Ezek ismertetésére alább visszatérek. A jegykibocsátás szabadalmát az állam az új társaságnak a megalakulásától számított és 1943. év végéig terjedő időszakra adományozná, a maga részéről pedig azt a kötelezettséget vállalná, hogy az állam a szabadalom tartama alatt papírpénzt kibocsátani nem fog és hogy minden intézkedéstől tartózkodni fog, amely a bankot egyik legfőbb kötelessége teljesítésében, amely a pénzérték állandósításában áll, megakadályozni képes lenne. A törvény kizárná annak a lehetőségét, hogy akár az állam, akár a törvényhatóságok és községek a bank pénzeszközeit igénybe vehessék anélkül, hogy a teljes ellenértéket egyidejűleg devizákban vagy valutákban beszolgáltatnák.