Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-424. Törvényjavaslat a Magyar Bank létesítéséről és szabadalmáról

424. szám. 35 A bank tőkéje 30 millió aranykorona lenne, a tőkének ez a mérete megfelel a várható jegy forgalomnak és annak az aránynak, amely alaptőke ós jegyforgalom között a kontinentális jegybankoknál általán szokásos. Az alaptőke fele a részvénytőke jegyzése alkalmával, másik fele a megalakulást követő két hónapon belül befizetendő. A kormánynak az a szándéka, hogy mihelyt a tisztelettel előterjesztett törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, a részvénytőke jegyzésére irányuló felhívást közzéteszi ós egyúttal megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek az alakuló közgyűlés megtarthatása végett szükségesek. A részvénytőke jegyzésére vonatkozó felhívást megelőzőleg már érintkezni fog a kormány azokkal a gazdasági körökkel, amelyeknek részvételére az alaptőke jegyzésében biztosan számítani remél. Óhaj tandónak tartja a kormány, hogy az alaptőke tetemes része magában az országban jegyeztessék, és hogy ebbe a jegyzésbe szélesebb rétegeket is bevonhasson, a negyedrészvényekre való jegyzést is megengedhetőnek tartja. Nem zárkózik azonban a kormány az elől sem, hogy az alaptőke előteremtésében a külföld is résztvehessen, de ismétli, a rendezés sikere érdekében állónak tartja, hogy az ország jegybankjának tőkéje mentől nagyobb mórtékben magában az országban biztosítható legyen. A banktársaság szervei a közgyűlés, a legfőbb intéző testület, a főtanács és az üzletvezetősóg. Ezeknek a megszervezésére és hatáskörére, úgyszintén a bank üzletkörére vonatkozó határozatok nagyban és egészben azonosok avval a szabályozással, amely erre nézve az Osztrák-magyar bank fennállásának idejében érvényben volt, jórészt a m. kir. állami jegyintézet szervezésénél is szem előtt tartatott. Ezek a határozatok általában beváltak, a gazdasági élet ehhez a szervezethez hozzászokott, abba beilleszkedett. Már a zavartalan átmenet érdekében is legajánlatosabbnak mutatkozott gyökeres változtatásoktól tartózkodni. — Az egyes szervek közül a legfőbb intéző testület, a főtanács képviselné a bankot kifelé, állapítaná meg az összes üzleti feltóteleket ós irányelveket, ezek közül a kamatlábat, a váltóleszámítolási és kölcsönüzletben a hitel igénybevétel általános alapelveit, ő lenne a személyzet legfőbb administrativ és fegyelmi hatósága. Összeállításánál gondot kell fordítani arra, hogy ebben a testületben, amely az elnökön kívül 13 tagból állana, a mezőgazdaság, az ipar, a kereskedelem ós a hitelintézetek képviselve legyenek. Az utóbbiak tekintetében az a korlátozás van tervbe véve, hogy ezek képviselőinek a száma a négyet ne haladja meg. Ha a hitelintézetek képviselőinek a részvétele a jegykibocsátó intézmény legfelső vezetésébe gazdasági és szakszerű szempontokból nélkülözhetetlen, mégis indokolt, éppen az intézmény függetlenségének teljes biztosítása érdekében, az említett képviselők számát illetőleg a jelzett korlátozást megállapítani. Az államtól való függetlenítés egyik garanciális biztosítékát alkotná az a további rendelkezés, hogy a nemzetgyűlés tagjai és állami alkalmazottak a bank tanácsának tagjai nem lehetnek. Amennyiben a bank alapításánál külföldi tőke részt venne, nem lehetne elzárkózni az elől sem, hogy a főtanácsban külföldiek is helyet foglalhassa* nak, de e tekintetben is azjntézmény nemzeti jellegének megóvása érdekében a külföldi honosságú tagok számát négyre vélem korlátozhatónak. Az elnök, akit az államfő a pénzügyminiszter előterjesztésére nevezne ki, gyakorolná az összes üzletvitel és a bank vagyonának kezelése feletti állandó felügyeletet és határozna a belső igazgatást érintő, a főtanács által megállapított ügyrend értelmében az elnök részére fenntartott tárgyak felett. 8*