Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.
Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában
1ÏÔ 4âÔ. szám. költségére kémleltetni és válattatni és a kormány által e tekintetben megállapított és közzétett verde- és egyéb díjakat levonni. 93. cikk. A bank köteles jegyeit fő- és fiókintézeteinél más értékfokozatú jegyekkel a bemutató felek ebbeli kívánságához képest felcserélni. A bankjegyeket nem lehet bíróilag megsemmisíteni és a banknál, ha annak tulajdonát alkotják, végrehajtás / útján nem lehet lefoglalni. Űj alakú bankjegyek kibocsátása előtt a bank azoknak pontos leírását a magyar állam hivatalos lapjában közzéteszi. 94. cikk. A bankjegyek egyes vagy Összes nemeinek bevonása alkalmával, továbbá a bank szabadalmának lejártakor a kormány a főtanáccsal egye tér tőleg állapítja meg a határidőket, melyekben a behívott bankjegyek beváltás végett bemutatandók. A bankjegyek egyes vagy összes nemeinek bevonására megszabott éa közhírré tett utolsó határidő lejárta után 3 év múlva a bank többé nem köteles a behívott bankjegyeket beváltani vagy becserélni. A bank által átvett államjegyekre nézve (52. cikk) a jelen cikk határozatai szintén alkalmazandók. 95. cikk. Valahányszor a pénzügyminisztérium kívánja ós valahányszor a kormánybiztos, az elnök, vagy a vezérigazgató személyében változás történik, a bankjegyforgalom a legpontosabban meg vizsgál tátik, a lelet a meglevő feljegyzésekkel, — ideértve a jegyelőállító telep által szállított jegyekre vonatkozólag készített feljegyzéseket is, — összehasonlíttatik és a vizsgálati okirat a nevezett személyek és a bank központi könyvelősógének főnöke által aláírva a levéltárban őrizetbe vétetik. XI. Feje et. Évi mérleg és heti kimutatások, 96. cikk. Az üzleti óv január l.-ével kezdődik ós december 31 .-ével ér véget. Az első mérleg a bank megalakulásától 1924. december 31 -éig terjedő időre készítendő. Az évi mérleg a következő rendelkezések szerint állítandó fel: 1. a mérleg minden év december 3l.-ével zárandó le; 2. a bank birtokában levő értékpapírok a december 31.-iki napi árfolyammal veendők be a mérlegbe; ha ez magasabb a beszerzési árfolyamnál, a mérlegbe ez utóbbi alapján kell az értékpapírokat felvenni ; 3.>ha a bank szabadalma lejár és nem újíttatik meg (102. cikk), vagy ha a banktársaság szabadalmának lejárta előtt feloszlik (103. cikk), a bankszabadalom tartamának utolsó évében elért, pénztáriíag még be nem folyt. nyereségek az évi jövedelembe beszámít a ndók ; 4 a kezelési költségek közül csakis új alakú bankjegyek kibocsátásával járó költségek oszthatók fel több évre. 97. cikk. Az évi mérleg a december 31,-i árfolyamok alapján aranykoronákban állítandó fel. 98. cikk. Annak az új törvényes értékaránynak megállapítása után, amelyben a papírpénz érccel beváltandó, a bank összes számadásai, valamint mórlege és heti kimutatásai az akkor érvényes érték szerint vezetendők. 99. cikk. A bank egész évi tiszta jövedelméből az összes költségek levonása után mindenekelőtt öt százalék az alkalmazottak nyugdíjigényeinek biztosítása végett alkotandó nyugdíjalapba, további tíz százalék pedig a tartalékalapba helyezendő. Mihelyt a tartalékalap a befizetett részvénytőke húsz százalékát eléri, annak javadalmazása öt százalékra száll alá. Azután a részvénytőke nyolc százaléka aranyban a részvényeseket illeti. A tiszta nyereség azután fennmaradó részéből mindaddig, amíg az egész osztalék a részvénytőke tíz
