Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.
Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában
429. szám. 171 százalékát meg nem haladja, egyharmadrész a részvényeseket megillető osztalékhoz számíttatik, míg a többi kétharmad az államot illeti. A tiszta nyereség maradékából egynegyed a részvényeseknek jntó osztalékhoz számíttatik, míg a többi háromnegyed az államot illeti. A tiszta jövedelemből az államnak jutó rész az állam adósságának (53. és 54. cikk) törlesztésére fordítandó. Az osztalék az azt elhatározó közgyűlés után aranyban fizettetik ki. 100. cikk. A tartalék bárminemű veszteségek vagy leírások fedezésére fordíttatik. Ha a tartalékalap a részvénytőke 50 százalékát elérte, addig, amíg ezen a magasságon megmarad, az évi tiszta jövedelmekből a tartalékalapba beutalás nem történik. A nyugdíjalapba való beutalások beszüntetendők, ha az a biztosítástechnikai alapon megejtendő számítás szerint a nyugdíjigények kielégítését biztosítja. Ha később tz alá az összeg alá száll, a beutalásokat ismét meg kell kezdeni. A nyugdíjalapot a főtanács a bank vagyonától elkülönítve kezeli. A nyugdíjalapnak jogi személyisége van, kezelésében a bank alkalmazottainak megfelelően képviselve kell lenni. 101. cikk. A bank közzétenni tartozik : 1. követelései és tartozásai állását minden hó 7-ik, 15-ik, 23-ik ós utolsó napjáról, legkésőbb ezen határidő utáni hetedik köznapon, és 2. a bank mórlegét s a nyereséges veszteségszámla évi zárlatát leg később nyolc nappal a közgyűlés rendes évi ülése előtt (11. cikk). A bank követeléseinek és tartozásainak közzéteendő állagába felveendő : A tartozások oldalán: a) a befizetett részvénytőke; •b) a tartalékalap; c) a forgalomban lévő bankjegyek összege ; d) az idegen pénzek (girókövetélések, letétek és azonnal lejáró más tartozások) ós pedig külön az államiak és az egyebek; e) a többi tartozások. A követelések oldalán: a) a nemesfómkószlet ós pedig külön az arany-, az ezüst- ós a váltópénz ; b) az értékálló külföldi értékekre szóló devizák és követelések ; c) a leszámítolt váltók és közraktári zálogjegyek (warrant) állaga ; d) a kézizálogra adott kölcsönök állaga ; e) az állam adósságának állaga ; f) a többi aktívumok és pedig külön az ingatlanok, üzleti felszerelések és egyéb követelések. A heti kimutatásokban az arany-, valuta- és devizakészletek, valamint az aranyra, devizákra vagy valutákra szóló aktívumok és passzívumok a 85. cikk szerint mindenkor megállapított árfolyamokon veendők számba. > A 86. cikk 3. pontjában említett devizák vagy valuták a kimutatási napon a budapesti tőzsdén jegyzett árfolyam alapján veendők számba. Ennyiben a mérleg felállítására vonatkozó szabályok a heti kimutatásokra nem nyernek alkalmazást. XII. Fejezet. A szabadalom tartama és a bank feloszlása. 102. cikk. A szabadalom 1943. évi december hó 31-éig tart. A szabadalom lejárta előtt három évvel a közgyűlésnek tanácskoznia ós határoznia kell arról, vájjon kérjee a szabadalom megújítását. Az esetben, ha a bank a szabadalom további meghosszabbítását kérni szándékozik, tartozik ebbeli kérelmét legalább két évvel a szabadalom lejárata előtt a kormányhoz benyújtani. 22*
