Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.
Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában
429. szám. 153 A MAGYAR NEMZETI BANK ALAPSZABÁLYAI. f. Fejezet. Általános határozatok. 1. cikk. A Magyar Nemzeti Bank részvénytársaság. Feladata az, hogy alapszabályai keretében Magyarország területén a pénzforgalmat szabályozza, a fizetések kiegyenlítését megkönnyítse és a rendelkezésre álló tőkék hasznosításáról gondoskodjék, mindenekelőtt pedig az, hogy a készfizetéseket (a bankjegyeknek érccel való beváltását) — aranynak és értékállandó valutákra szóló követeléseknek (devizáknak) gyűjtése által — előkészítse és a készfizetések törvényszerű megkezdése után azok fenntartását biztosítsa. A bank köteles minden rendelkezésre álló eszközzel gondoskodni arról, hogy a papírpénz (bankjegyek) érccel való beváltásának törvényes szabályozásáig jegyeinek az az értéke, amely az arany valutás vagy _értékállandó valutával bíró országokra * szóló váltók árfolyamában jut kifejezésre, állandó maradjon. 2. cikk. A bank cége: »Magyar Nemzeti Bank . Idegen nyelvű okiratokban a bank ezt a cégszöveget angol, francia, német vagy olasz nyelven is használhatja ; az idegen nyelvű cégszövegeket a főtanács állapítja meg ós teszi közzé. A bank pecsétjében az ország címerét használhatja. A bank cégének jegyzéséhez három aláírás szükséges, melyek közül az egyiket az elnöknek vagy az egyik alelnöknek, a másikat egy főtanácsosnak, a harmadikat a vezérigazgatónak vagy akadályoztatása esetén az üzlet vezetőség egy más tagjának kell teljesítenie. Az egyes osztályok ós egyes telepek* ügykörében az előző bekezdés szabályaitól eltérő aláírásnak is van helye. A főtanács határozza meg, hogy mely személyek mily terjedelemben és mily alakban teljesíthetik ezeket az aláírásokat. A főtanács e tárgyú rendelkezései az illető hivatalos helyiségekben kifüggesztendők 3. cikk. A bank székhelye Budapest. A bank jogosult a budapesti tőintézeten kívül egy vágy több üzletág folytatására Magyarországon fiókintézeteket létesíteni. A m. kir. állami jegyintózet fiókintézetei, amelyeket a bank átvenni köteles, a szabadalom tartama alatt csak a pénzügyminiszter hozzájárulása v al szüntethetők meg. 4. cikk. A bank összes hirdetményeit a magyar állam hivatalos lapjában teszi közzé. II. Fejezet. Részvénytőke, részvények és részvényesek. 5. cikk. A bank részvénytőkéje 30 millió , aranykorona, mely 800.000 darab egyenkint 100 aranykorona névértékű részvényre oszlik. A bank megalakulásának előfeltétele, hogy valamennyi részvényét jegyezték ós névértékük felét befizették. A részvénytőke másik felét a megalakulást követő két hónapon belül készpénzben kell befizetni. Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. X. kötet 20