Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában

429. szám. 153 A MAGYAR NEMZETI BANK ALAPSZABÁLYAI. f. Fejezet. Általános határozatok. 1. cikk. A Magyar Nemzeti Bank részvénytársaság. Feladata az, hogy alapszabályai keretében Magyaror­szág területén a pénzforgalmat sza­bályozza, a fizetések kiegyenlítését megkönnyítse és a rendelkezésre álló tőkék hasznosításáról gondoskodjék, mindenekelőtt pedig az, hogy a kész­fizetéseket (a bankjegyeknek érccel való beváltását) — aranynak és érték­állandó valutákra szóló követelések­nek (devizáknak) gyűjtése által — előkészítse és a készfizetések törvény­szerű megkezdése után azok fenntar­tását biztosítsa. A bank köteles minden rendelke­zésre álló eszközzel gondoskodni arról, hogy a papírpénz (bankjegyek) érccel való beváltásának törvényes szabá­lyozásáig jegyeinek az az értéke, amely az arany valutás vagy _érték­állandó valutával bíró országokra * szóló váltók árfolyamában jut kifeje­zésre, állandó maradjon. 2. cikk. A bank cége: »Magyar Nemzeti Bank . Idegen nyelvű ok­iratokban a bank ezt a cégszöveget angol, francia, német vagy olasz nyelven is használhatja ; az idegen nyelvű cégszövegeket a főtanács álla­pítja meg ós teszi közzé. A bank pecsétjében az ország címerét hasz­nálhatja. A bank cégének jegyzéséhez három aláírás szükséges, melyek közül az egyiket az elnöknek vagy az egyik alelnöknek, a másikat egy főtaná­csosnak, a harmadikat a vezérigaz­gatónak vagy akadályoztatása esetén az üzlet vezetőség egy más tagjának kell teljesítenie. Az egyes osztályok ós egyes telepek* ügykörében az előző bekezdés szabá­lyaitól eltérő aláírásnak is van helye. A főtanács határozza meg, hogy mely személyek mily terjedelemben és mily alakban teljesíthetik ezeket az alá­írásokat. A főtanács e tárgyú rendel­kezései az illető hivatalos helyisé­gekben kifüggesztendők 3. cikk. A bank székhelye Buda­pest. A bank jogosult a budapesti tőintézeten kívül egy vágy több üzletág folytatására Magyarországon fiókintézeteket létesíteni. A m. kir. állami jegyintózet fiókintézetei, ame­lyeket a bank átvenni köteles, a szabadalom tartama alatt csak a pénzügyminiszter hozzájárulása v al szüntethetők meg. 4. cikk. A bank összes hirdetmé­nyeit a magyar állam hivatalos lap­jában teszi közzé. II. Fejezet. Részvénytőke, részvények és részvényesek. 5. cikk. A bank részvénytőkéje 30 millió , aranykorona, mely 800.000 darab egyenkint 100 aranykorona névértékű részvényre oszlik. A bank megalakulásának előfeltétele, hogy valamennyi részvényét jegyezték ós névértékük felét befizették. A rész­vénytőke másik felét a megalakulást követő két hónapon belül készpénz­ben kell befizetni. Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. X. kötet 20

Next

/
Thumbnails
Contents