Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában

i&4 429. szám. Amíg a jegyzett összeg nincs teljesen befizetve, a részvényjegyzők nevükre szóló ideiglenes elismervényeket kapnak, amelyek a teljes befizetés után részvényekre cseréltetnek be. A részvénytőke csak a közgyűlés határozatával és a törvényhozás jóváhagyásával emelhető fel vagy szállítható le. 6. cikk. A bank minden kötelezettségeért egész vagyonával felel. A részvényeseket minden egyes részvény után a bank egész vagyonából egyenlő rész illeti meg. A részvényesek részvénybirtokuk arányában és az alapszabályok határozatai szerint részesülnek a bank nyereségében és veszteségében. A részvényesek a társaság céljához és annak kötelezettségeihez egyébbel, mint a részvények névértékének a jelen alapszabályok által meghatározott befizetésével járulni nem tartoznak. 7. cikk. A részvények bemutatóra szólnak ; folyó számozással és a bank cégjegyzésével vannak ellátva. A cégjegyzésnél a névaláírások mechanikai úton sokszorosítva alkalmazhatók. A részvények osztalékszelvényekkel és szelvényutalványokkal vannak ellátva és á mellékelt I. sz. mintának felelnek meg. Az egész részvények 25 aranykorona névértékű negyed részvényekre is oszthatók. A negyed részvényeket egész részvényekre ós az egész részvényeket negyed részvényekre a költségek megtérítése mellett bármikor ki lehet cserélni. A negyed részvények és a hozzájuk tartozó szelvények és szelvényutalványok a mellékelt II. mintának felelnek meg. A főtanács határozata alapján 5, 25 vagy 100 részvényre szóló címletekben egyesített darabok is adhatók ki. Ily egyesített darabok minden birtokosa kívánhatja, hogy neki az egyesített darabok beszolgáltatása ellenében és a költségek megtérítése mellett ugyanazokkal a számokkal ellátott 5, 25 vagy 100 darab egyes, 100 aranykoronára szóló részvény adassék ki. Az egyesített darabok és a hozzájuk tartozó szelvények és szelvényutalványok a mellékelt III. sz. mintának felelnek meg. <9. cikk. A rósz vény birtokos kérelmére részvényei leköthetők. A lekötést a részvényen, amelynek szelvényeit ós szelvényutalványát a bank visszatartja, föl kell tüntetni ós a banknál föl kell jegyezni. A lekötött részvényre eső osztalékot a leköté3Í záradóknak megfelelő nyugta ellenében fizetik ki. Több személy javára való lekötésnek, valamint az osztalékok részösszegekben való kifizetésének nincs helye. A lekötés feloldására ugyanannak a személynek a beleegyezése szükséges, akinek kérelmére a lekötés történt. Ha a lekötés feloldását nem a részvényen megnevezett személy kéri, a feloldást kérő közokirattal vagy bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesített magánokirattal köteles igazolni, hogy a részvény tulajdonjogát megszerezte. 9. cikk. Fel nem vett osztalékok annak a hónapnak utolsó napját követő három év alatt évülnek el, amely hónapban esedékesek voltak. Különös méltánylást érdemlő esetekben a főtanács kivételt tehet. III. Fejezet. A közgyűlés. 10. cikk. A részvényesek összessé-' g ét a közgyűlés képviseli. 11. cikk. A közgyűlés összeül: a) a rendes évi ülés megtartására legkésőbb minden óv április hó végéig ; b) rendkívüli ülésekre, valahányszor" ennek szüksége felmerül. A közgyűlést a főtanács Budapestre hívja össze. A rendkívüli közgyűlést harminc napon belül egybe kell hívni, ha annak egy behívását legalább annyi közgyűlési tag (12. cikk) írásban kívánja, akik-