Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.
Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában
429, szám. 149 4-ik melléklet a 429. számú irományhoz Törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról. (Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi bizottság szövegezése szerint.) 1. §. Ha a Magyar Nemzeti Bank a jelen törvény életbelépésétől számított egy hónapon belül a jelen törvény szerint és az ennek kiegészítő részét alkotó alapszabályok változatlan elfogadásával megalakul és egy további hónapon belül üzleti működését megkezdi, az állam bankjegyek kibocsátásának kizárólagos jogát a Bank e működésének megkezdésétől 1943. évi december hó 31. napjáig bezárólag terjedő időre a Bankra ruházza. Ebben az esetben a jelen törvényhez mellékelt alap szabályok rendelkezései törvény erejével bírnak és az állam vállalja mindazokat a kötelezettségeket, amelyek az említett alapszabályok szerint őt terhelik. A Bank üzleti működése megkezdésének napját a pénzügyminiszter hirdetménnyel közzé teszi. 2. §. A Bank üzleti működésének megkezdésével egyidejűleg az 1921. évi XIV. törvénycikk alapján létesített m. kir. állami jegy intézet működése megszűnik. A pénzügyminiszter a m. kir. állami jegyintézet felszámolásának végrehajtása iránt a Bankkal megállapodásokat létesíthet. 3. §. A hatályban levő törvények ós rendeletek ama rendelkezései, amelyek aá Osztrák-magyar banknak, vagy a m. kir. állami jegy intézetnek, vagy a devizaközpontnak valamely jogosítványt vagy különös hatáskört adnak, megfelelően akkép alkalmazandók, mintha a Magyar Nemzeti Bankról lenne szó, föltéve, hogy a jelen törvény, illetőleg az ennek kiegészítő részét alkotó alapszabályok máskép nem rendelkeznek. 4. §. A jelen törvény kiegészítő részét alkotó alapszabályok 52. cikkének azzal a rendelkezésével kapcsolatban, amely szerint a Bank a m. kir. állami jegyintózet egész államjegyforgalmát és girószámlatartozásait átveszi, az államnak a Bank irányában való adósságát fogják alkotni a következő összegek: a) az állam által az erre vonatkozó külön törvényes felhatalmazások alapján a m. kir. állami jegyintézetnél államjegyekben fölvett előlegek és ezeknek még ki nem egyenlített kamatai, b) az Osztrák-magyar banknak az állam és a m. kir. állami jegyintézet által beváltott jegyei, c) az Osztrák-magyar bank felszámolási tömegéből visszaváltott állami pénztárjegyek,