Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában

429, szám. 149 4-ik melléklet a 429. számú irományhoz Törvényjavaslat a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról. (Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi bizottság szövegezése szerint.) 1. §. Ha a Magyar Nemzeti Bank a jelen törvény életbelépésétől szá­mított egy hónapon belül a jelen törvény szerint és az ennek kiegé­szítő részét alkotó alapszabályok vál­tozatlan elfogadásával megalakul és egy további hónapon belül üzleti működését megkezdi, az állam bank­jegyek kibocsátásának kizárólagos jogát a Bank e működésének meg­kezdésétől 1943. évi december hó 31. napjáig bezárólag terjedő időre a Bankra ruházza. Ebben az esetben a jelen törvényhez mellékelt alap szabályok rendelkezései törvény ere­jével bírnak és az állam vállalja mindazokat a kötelezettségeket, ame­lyek az említett alapszabályok szerint őt terhelik. A Bank üzleti működése megkez­désének napját a pénzügyminiszter hirdetménnyel közzé teszi. 2. §. A Bank üzleti működésének megkezdésével egyidejűleg az 1921. évi XIV. törvénycikk alapján léte­sített m. kir. állami jegy intézet mű­ködése megszűnik. A pénzügyminiszter a m. kir. állami jegyintézet felszámolásának végre­hajtása iránt a Bankkal megállapo­dásokat létesíthet. 3. §. A hatályban levő törvények ós rendeletek ama rendelkezései, amelyek aá Osztrák-magyar banknak, vagy a m. kir. állami jegy intézetnek, vagy a devizaközpontnak valamely jogosítványt vagy különös hatáskört adnak, megfelelően akkép alkalma­zandók, mintha a Magyar Nemzeti Bankról lenne szó, föltéve, hogy a jelen törvény, illetőleg az ennek kiegészítő részét alkotó alapszabályok máskép nem rendelkeznek. 4. §. A jelen törvény kiegészítő részét alkotó alapszabályok 52. cik­kének azzal a rendelkezésével kap­csolatban, amely szerint a Bank a m. kir. állami jegyintózet egész állam­jegyforgalmát és girószámlatartozá­sait átveszi, az államnak a Bank irányában való adósságát fogják al­kotni a következő összegek: a) az állam által az erre vonat­kozó külön törvényes felhatalmazá­sok alapján a m. kir. állami jegy­intézetnél államjegyekben fölvett elő­legek és ezeknek még ki nem egyen­lített kamatai, b) az Osztrák-magyar banknak az állam és a m. kir. állami jegyintézet által beváltott jegyei, c) az Osztrák-magyar bank fel­számolási tömegéből visszaváltott állami pénztárjegyek,

Next

/
Thumbnails
Contents