Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában

XßO 429. szám. d) a m. kir. postatakarékpénztár által kibocsátott és a ru. kir. állami jegyintézist által beváltott jegyek, e) az úgynevezett tanácsköztársa­ság közegei által forgalomba hozott azok a pénzjegy utánzatok, melyeket a m. kir. állami jegyintézet beváltott, végül f) az a hiány, amely egyrészről a m. kir. állami jegy intézetnek a Bank által átvett egész államjügyforgalma és girótartozásai, másrészről a in. kir. állami jegy intéz étnek az új jegy­bank által átvett aktívumai között netalán mutatkozni fog. - A pénzügyminiszter folhatalmaz­tatik, hogy az erről az állami adós­ságról szóló adóslevelet az állam­kincstár nevében kiállítsa és ennek az adósságnak kamatoztatására és törlesztésére nézve a Bankkal meg­egyezzék. A jelen szakasz végrehajtásáról a nemzetgyűlésnek jelentés teendő. 5. §. A pénzügyminiszter az Osz­trák-magyar bank felszámolási tö­megéből az állam által megvett és ezidőszerint a m. kir. állami jegy­intézet használatában levő épületeket és üzleti felszereléseket, a m. kir. állami jogyintézet által beszerzett ingóságokkal együtt a Banknak leg­feljebb a beszerzési áron eladhatja vagy bérbeadhatja. ' 6. §• A külföldi fizetési forgalom szabályozására alakult központi szer­vezet (Devizaközpont) a Bank üzleti működé-ének megkezdésével meg­szűnik. Tennivalóit a fennálló sza­bályok keretében ós a rendeleti úton teendő további intézkedésig a Bank látja el. ' A pénzügyminiszter az Osztrák­magyar bank felszámolásából az államnak jutó részt, amennyiben nem esik az 5. §. alá, továbbá a Deviza­központnak külföldi fizetési eszközeit, amennyiben a Devizaközpont tarto­zásainak fedezésére nem vétetnének igénybe, végül az államnak a jelen törvény életbelépése időpontjában meglevő külföldi fizetési eszközeit a Banknál betétkép helyezi el; erről a betétről az állam a 4. §. szerint keletkező adóssága télies visszafize­tése előtt csak a Bankkal egyetértő­leg fog rendelkezhetni. A pénzügyminiszter az állam szám­lájára történő összes arany- és de­vizaműveletek végrehajtásával közö­sen megállapítandó feltételek mellett a Bankot bízhatja meg. 7. §. A Bank saját jegyeinek ki­bocsátásáig jogosítva van az 1921. évi XIV. törvénycikk alapján kibo­csátott államjegyekóvel azonos ki­állítású államjegyeket kibocsátani. A Bank üzleti működésének megkez­désekor már forgalomban levő állam­jegyek úgy tekintendők, mintha azokat a Bank bocsátotta volna ki. A jelen törvény kiegészítő részét alkotó alapszabályokban a bank­jegyekre, -valamint az egyéb törvé­nyekben ós rendéletekben az állam­jegyekre vonatkozó rendelkezések a jelen §. szerint kibocsátott, illetőleg forgalomban levő államjegyekre is kiterjednek, az egyéb törvényekben és rendeletekben foglalt rendelkezé­sek azonban csak annyiban, anieny­nyiben a jelen törvény kiegészítő részét képező alapszabályokkal ellen­tétben nincsenek. 8. §. A pénzügyminiszter a m. kir. állami jegyintózet üzleteinek és teen­dőinek a Bankra való átruházása iránt, amennyiben a jelen törvény­ben erre nézve rendelkezés nincs, rendeleti úton intézkedik. 9. §. A biztosító vállalatok mind a magyar koronaértékben, mind az idegen pénznemekben kötött bizto­sítások díjtartalékait a fennálló jog­szabályokban meghatározott módo­kon kívül a Bank részvényeiben is eihelyezhetik. . 10. §. A pénzforgalom ideiglenes szabályozásáról szóló 1921. évi XIV. t.-c. a m. kir. állami jegyintézet működésének megszűntével hatályát veszti, érintetlenül maradván a m. kir.

Next

/
Thumbnails
Contents