Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában

140 429. szám. tése és módosítása tárgyában hozott törvényektől eltérő módon, rendelettel állapíthatja meg. (2) Amennyiben a rendezett tanácsú városoknak a saját jövedelmükből, továbbá az általános kereseti adóból, a forgalmi adó kezeléséért járó részesedésből, az 1923: XXXIII. t.-c. 3. §-a értelmében kivethető fogyasztási adókból, a községeknek átengedett italmérósi illetékből és az illető rendezett tanácsú város által megállapított külön adókból és illetékekből, végül a községi pótadóból származó bevételei a szabályszerűen megállapított költségvetés szerint teljesítendő kiadások fedezésére nem elegendők, feljogosíttatnak ezek a városok, hogy a hiány fedezéséről önálló adók behozatala útján gondoskodhassanak. Különösen feljogosíttatnak a • rendezett tanácsú városok arra, hogy a területükről származó jövedelmek után a jövedelemadóról szóló törvény alapelveinek megfelelően külön községi adót vethessenek ki. A városoknak ilyen intézkedéséhez a belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértőleg megadott hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás csak abban az esetben adható meg, ha a külön adók nem eredményezik az adózó túlterhelését. (3) A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg a rendezett tanácsú várost ilyen külön adó behozatalára szükség esetén kötelezheti. (4) Az előző bekezdések rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a törvényhatósági joggal felruházott városokra és Budapest székesfővárosra is. (5) Az 1920 : XXIII. t.-c. 112. §-ának rendelkezéseit, — amelyek értelmében az adózó terhére egy és ugyanarra az évre kivetett állami egyenesadóknak és a megfelelő helyhatósági pótadóknak együttes Öszszege nem haladhatja meg az illető adózó ugyanazon évi összes jövedelmének 75%-át, — a jelen törvényben foglalt felhatalmazások alapján eszközölt adóztatásnál is alkalmazni kell. C) A lakásbérek fokozatos felszabadítása. (1) A tulajdonos szabad rendelkezése alá nem eso épületekben vagy épületrészekben levő bérelt lakások és egyéb helyiségek bérét az 1924. évi május hó 1. napjától kezdődőleg az 1917. évi november hó 1. napján érvényesen kikötve volt és aranykorona értékűnek tekintendő évi tiszta bér egy bórnegyedre eső részének százalékszerűén megállapított hányadát kitevő aranykorona értékben kell fizetni. Nevezetesen fizetni kell: I. Lakások és nem üzleti célra használt helyiségek után: 1. az 1924. évi májusi bérévnegyedre 7°/o-ot, 2. az 1924. évi augusztusi bérévnegyedre 10°/o-ot, 3. az 1924. évi novemberi bérévnegyedre 15°/o-ot, 4. az 1925. évi februári béróvnegyedre 20°/o-ot, 5. az 1925. évi májusi bérévnegyedre 25°/o-ot, 6. az 1925. évi augusztusi bérévnegyedre 30°/o-ot, 7. az 1925. óv novemberi bérévnegyedre 36°/oot, 8. az 1926. évi februári bórévnegyedre 43°/o ot, 9. az 1926. évi májusi bérévnegyedre 50°/o-ot. II. Az ipari vagy kereskedelmi foglalkozást űző egyének által üzleti célra (műhely, üzlet, iroda, raktár stb.) használt helyiségek után pedig : 1. az 1924. évi májusi béré vnegyedre 18%-ot, 2. az 1924. évi augusztusi bérévnegyedre 26°/o-ot, 3. az 1924. évi novemberi bérévnegyedre 34°/o-ot,