Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában

429. szám. 141 4. az 1925. évi februári béróvnegyedre 42°/o-ot, 5. az 1925. évi májusi béróvnegyedre 50°/o-ot. (2) A fizetésnek az aranykorona értékének alapulvétele mellett számított papírkoronában kell történnie. (3) Ha a lakás vagy egyéb helyiség az 1917. évi november hó 1. napján bérbeadva nem volt, vagy ha bérbeadva volt ugyan, de az érte kikötött bérösszeg az illető helyen (városrészben) hasonló lakásért vagy helyiségért abban az időben általában fizetett bérnél aránytalanul több vagy kevesebb volt, a bérösszeg kiszámításának alapjául olyan összeget kell venni, amilyent az 1917. évi november hó 1. napján hasonló lakásért vagy egyéb helyiségért az illető helyen (városrészben) általában fizettek. (4) Ha a bérlő által az 1924. évi május hó 1. napja előtt koronára szóló állam jegyekben fizetett bór a fentiek szerint százalókszerűen aranykorona értékben megállapított bérhányadok valamelyikét meghaladná, a bérlő e törvény életbelépése után is ezt a bérösszeget köteles fizetni addig a bérévnegyedig, amelyben a -fentiek szerint megállapított bérhányad aranykorona értéke az eddig fizetett bér összegét el nem éri. (5) A fentebbi rendelkezések nem nyernek alkalmazást az e törvény életbelépése után határozott időre írásban kötött bérleti szerződésekre, valamint az e törvény életbelépése előtt kötött azokra a bérleti szerződésekre, amelyekben a bérösszeg bizonyos dolog természetben szolgáltatásában vagy annak mindenkori egyenértékében állapíttatott meg. (ô) A háztulajdont korlátozó kivételes szabályok az üzleti célra használt helyiségek tekintetében az 1925. évi május hó 1. napjától, a lakások és nem üzleti célra használt helyiségeket illetőleg pedig az 1926. évi november hó 1. napjától kezdődőleg hatályukat vesztik s a minisztérium felhatalmaztatik, hogy ahol a lakásviszonyok ezt megengedik, a háztulajdont korlátozó kivételes szabályokat előbb is hatályon kívül helyezhesse; hogy a lakásügyeket addig is, amíg a tulajdonosok szabad rendelkezési joga teljesen helyreállítható nem lesz, a lakásviszonyoknak megfelelően szabályozhassa, s végül hogy a közüzemek szolgáltatásánál felmerülő költségek fedezésére szolgáló összegeket a bérekhez hasonlóan az 1917. évi november hó 3. napján érvényesen kikötve volt tiszta bérek százalékszerűen megállapított hányadának megfelelő ós aranykorona értékben fizetendő öszszegben állapíthassa meg. (7) Felhatalmaztatik végül a kormány, hogy a gazdaságilag gyengébb egyének érdekében, ha ez okvetetlenül szükségesnek mutatkozik, az (1) bekezdés I. és II. pontjának, valamint a (G) bekezdésnek határoz mányaitól rendelettel átmenetileg eltérő módon intézkedhessek.