Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.
Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában
429. szám. 139 kéntes befizetése útján 5%-kai felemelheti és az önkéntes befizetések ellenében kibocsátott új részvényeket szolgáltatja be ; d) alaptőkéjét 5%-kai leszállítja és annyi leszállított névértékű új részvényt bocsájt ki és szolgáltat be az államkincstárba, amennyi az eredeti alaptőke kiegészítéséhez szükséges. Ha ebben az esetben a részvények száma vagy azok névértéke törtszámokra vezetne, a részvénytársaság az alaptőke leszállítását és felemelését oly módon köteles keresztülvinni, hogy valamennyi részvény egész részvény és valamennyi részvény névértéke egész korona legyen; e) az a) és c) pontban említ att módozatokat a részvénytársaság egymás mellett is megfelelő módon alkalmazhatja. (s) A szövetkezet az (5) bekezdésben megállapított kötelezettségének oly módon köteles eleget tenni, hogy üzletrészeinek névértékét 5%-kai leszállítja és annyi leszállított névértékű új üzletrészt bocsájt ki és szolgáltat be az államkincstárba, amennyi az eredeti üzletrésztőke kiegészítéséhez szükséges. Ha ez által az üzletrészek száma vagy azok névértéke törtszámokra vezetne, a szövetkezet az üzletrésztőke leszállítását és felemelését oly módon köteles keresztülvinni, hogy valamennyi üzletrósz egész üzletrész és valamennyi üzletrész névértéke egész korona legyen. (9) A beszolgáltatandó részvények és üzletrészek mennyiségének szempontjából az 1923. év végén mutatkozó részvény- vagy üzletrésztőke az irányadó. Az 1923. év végéig elhatározott alaptőke felemelések a részvény- vagy üzletrésztőke nagyságának megállapításánál figyelembe veendők akkor is, ha a befizetések az 1923. év végóig nem történtek meg és ha a részvény- vagy üzletrésztőke felemelése az 1923. év végéig a kereskedelmi cégek jegyzékében még nem volt kitüntetve. (10) A jelen törvény alapján kibocsátandó új részvények és üzletrészek minden tekintetben ugyanolyan jogi természetűek, mint a vállalat többi részvényei vagy üzletrészei és azoknak az 1925. évi január hó l.-jén kezdődő üzletév eredményéből származó jövedelme az államkincstárt illeti meg. Ha a vállalat üzleti éve a naptári évvel nem egyezik meg, a beszolgáltatandó részvények vagy üzletrészek után annak az üzleti évnek nyereségéből illeti meg az államkincstárt elsőízben az osztalék, amely üzleti év az 1925. naptári évben záródik. (11) A jelen törvény alapján kibocsátandó új részvények vagy üzlet1 részek után részvónykibocsátási illeték nem jár. (12) A jelen törvény alapján az államkincstárba beszolgáltatandó részvények és üzletrészek mennyiségének megállapítására és a beszolgáltatás módjára vonatkozó közelebbi szabályokat a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. A részvényeket azok a vállalatok, amelyeknek üzleti éve 1924. évi december hó 31.-én záródik, 1925. évi január hó 15.-éig, azok a vállalatok pedig, amelyeknek üzleti éve a naptári évvel nem egyezik meg, annak az üzleti évnek a lezárását követő 15 nap alatt tartoznak beszolgáltatni, amely üzleti év utolsó napja az 1925. évi január hó 1-jéhez közelebb esik. (13) A jelen törvény alapján beszolgáltatott részvényekre és üzletrészekre az 1922 : XXVII. t.-c. 9. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. Ennek az adónak a kezelését az állami számadásokban külön kell feltüntetni. V. A vármegyék és községek (városok) háztartásának rendezése. (1) A belügyminiszter, a pénzügyminiszterrel egyetértve a vármegyék háztartására vonatkozó szabályokat az 1883 : XV. t.-c. és az ennek kiegészí18*
