Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában

429. szám. 135 (2) Á társulati adóról szóló 1922 : XXIV. t.-c. 28. v'-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: 2.000 2.000 arany K-t meghalad, de 5.000 5.000 » ? » . . III. Illetékek. (1) Az öröklési illetéknek az 1920 : XXXIV. t.-c. 88. §-ában és az ajándékozási illetéknek az 1920: XXXIV. t.-c. 93. -'-ában megállapított kulcsait újból kell szabályozni oly módon, hogy az idézett szakaszokban felsorolt csoportok, úgyszintén az egyes csoportokban a legkisebb kulcsok is változatlanul maradjanak. A legmagasabb kulcs az első csoportban 18% (a legkisebb kulcs l°/o), a második csoportban 22°/o, a harmadik csoportban 80°^o, a negyedik csoportban 35°/o és az ötödik csoportban 45°/o legyen. Az egyes fokozatok értékhatárait az aranykorona értékének alapul vétele mellett kell megállapítani. A legkisebb kulcsot kell alkalmazni az 5.000 aranykorona értéknél kisebb értékű örökségekre és ajándékozásokra, a legnagyobbat a 20,000.000 aranykorona értéket meghaladó értékű örökségekre és ajándékozásokra. (2) A vagyonátruházási illetékekről szóló 1920 : XXXIV. t.-c. 27. §-ának második bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (2) a törvényszerű legkisebb értékek a következők: a) a földadó alá eső ingatlanoknál az ingatlannak aranykorona alapon kifejezett legkisebb értéke a kataszteri tiszta jövedelem huszonötszörös összege ; b) a ház adó alá eső ingatlanoknál a törvényszerű legkisebb érték a házadó alapjául szolgáló nyersbérjövedelemnek vagy haszonértéknek a többszöröse. Ézt a többszöröst a pénzügyminiszter a mindenkori házbérviszonyoknak megfelően óvenkint »(2) Ennek az adónak a kulcsa, ha a javadalmazás évenkint és egyénenkint aranykorona értékben arany K-t nem halad még, 16°/<> » » » » » 20°/o 25°/o« rendelettel állapítja meg, de a szorzó szám 5.000-nél nagyobb nem lehet.« (3) A vagyonátruházási illetékről szóló 1920 : XXXIV. t.-c,"33. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: »8. Amennyiben a visszatérő szolgáltatások az egyes években különbözők, valamint akkor, ha a szolgáltatás nem a törvényes pénzértékben, hanem más módon pl. valamely áru mindenkori piaci értékében van megállapítva, úgy, hogy az illeték kiszabásakor nem állapítható meg, hogy a következő években mennyi lesz az illeték alapja, a jogügylet után járó illetéket évenként, a megelőző évben tényleg teljesített szolgáltatás törvényes pénzértékben kifejezett összege után kell kivetni.« (4) A (3) bekezdésben foglalt szabályt nemcsak a vagyonátruházási illetékek, hanem bármely más*"illeték kiszabásánál is alkalmazni kell. (5) A pénzügyminiszter az 1924. évi január hó 1.-jé tői kezdve az

a illetékegyenértéknek az aianykorona értékének alapulvétele mellett való kivetését és előírását az 1921. évvel kezdődő kivetési időszak hátralévő részére elrendelheti. Ennél a kivetésnél az illetékegyenérték alá eső vagyontárgyaknak az 1923. év végén mutatkozó értókét keli alapul venni. Az ingatLanok értékelésénél a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. IV. Egyes közszolgáltatások újjászervezése. 1. Egyes egyenes a dóknak illetékekké alakítása (1) Az ezideig tőkekamat- és járadékadóval, a nyeremény adó val, a szállítási és vasúti hadiadóval meg-