Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.
Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában
136 429. szám. rótt jövedelmeket ezután illetékkel kell megróni. A vadászjegyeket, valamint a fegyverigazolványokat szintén illeték alá kell vonni. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt adónemeknek illetékké való átalakításánál a következő elveket kell szem előtt tartani : a) az adók helyébe lépő illetékekbe be kell olvasztani (az illető adókon kívül) azokat az illetékeket is, amelyeket a szóban forgó bevételek után ezidőszerint fizetni kell; b) az adók helyébe lépő illetékeket a fizetésre kötelezettek rendelettel meghatározandó időben és módon tartoznak befizetni. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt adónemek helyébe lépő illetékek kulcsait a következőképen kell megállapítani : a) a kamatjövedelmek után fizetendő illeték kulcsa a kifizetett vagy kifizetendő kamatösszegek 10°/o-a; b) a fuvarozási illeték kulcsai a következők : a) a közúti vasutaknál 0'5°/o, ß) az önálló, nem valamely íővasút kezelésében levő helyi érdekű ós ezeknél alsóbbrendű vasutaknál és a helyi átkelést közvetítő hajózási vállalatoknál az ezen üzem keretén belül teljesített személyfuvarozásból származó bevételek után l°/o, y) a községek területén vagy több község között meghatározott útvonalakon rendszeresen közlekedő személyfuvarozó vállalatoknál 2°/o, ô) az «—r) alá tartozó vállalatoknál a podgyász- és árufuvarozásból származó bevételek után 3°/o, e) a többi közforgalmú vasútnál a személy-, podgyász- és árufuvarozásból származó bevételek után 5°/o; c) a sorsjáték után járó illetékek kulcsai a következők: «) a sorsjegyek ára után 2°/o, ß) a tárgy s ors játé koknál a tárgyak értéke után 20°/o, : r) pénzsorsjátékoknál az egyes nyeremények után azok összegéhez képest fokozatos kulcs állapítandó meg oly módon, hogy a legkisebb kulcs az 1,000 aranykoronát meg nem haladó nyeremény után 20°/o, a legmagasabb kulcs pedig a 25.000 aranykoronát meghaladó nyeremények után 40°/o legyen ; d) a vadászjegyek illetéke 24 aranykorona ; a pénzügyminiszternek azonban joga van kisebb illetéktételt megállapítani azokra a személyekre nézve, akik az eddig. érvényben volt szabályok szerint is kedvezményes adótételek alá estek; e) fegyverigazolvány után csak attól lehet illetéket követelni, aki vadászjegyet vált vagy aki a rendészeti szabályok szerint köteles fegyvertartási igazolványt szerezni; az illeték minden egyes lőfegyver után 5 aranykorona. 2. őrlési ós forgalmi adó. (1) Az őrlési adó 1924* évi június hó 30.-ával megszüntetendő, s a gabonaforgalom, valamint a malomüzemek az általános szabályok szerint vonandók forgalmi adó alá. (2) Rendelettel kell megállapítani azokat a szabályokat, amelyek szerint az egyes városok ós községek a közreműködésük mellett befolyt általános forgalmi adóból részesednek abban az esetben, ha a vállalat ipari, műszaki vagy kereskedelmi telepe nem abban a városban vagy községben van, amelyben a székhelye. (3) A városokat vagy községeket a forgalmi adó kezelésénél ós ellenőrzésénél való közreműködésre a megfelelő részesedés átengedése ellenében kötelezni is lehet. (4) Abban az esetben, ha a forgalmi adó kezelésével megbízott városok és községek a kezelés körül a kincstár érdekeinek megvédése szempontjából megfelelő gondosságot vagy munkásságot nem fejtenek ki, a városnak
