Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában

429. szám. 125 az abban megállapított pénzügyi tervezetnek a végrehajtására, nevezetesen arra, hogy a jelen törvényben és a jelen szakasz kiegészítő részeként a törvényhez csatolt mellékletekben (lásd a) mellékletet Intézkedések részletezése és b) mellékletet Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló féléves költségvetések) részletezett intézkedéseket megtehesse. Az e végből szükséges intézkedések rendelettel — a fennálló és idevonatkozó törvényektől eltérően is — foganatosíthatók , (2) Különösen felhatalmaztatik a kormány, illetőleg a mellékletben említett esetekben az ott megjelölt miniszter, hogy a mellékletben foglalt részletezés szerint: a) a kiadások apasztása, valamint a közszolgálati alkalmazottak illetményeinek rendezése és létszámának apasztása céljából: az állampónztávakat a pénzkezelés alól való tehermentesítés mellett elsőfokú pénzügyi hatóságokká alakíthassa át, az állami számvitelt a legfőbb állami számvevőszék elnökével egyetértve módosíthassa, a hatósági lisztellátást megszüntethesse, a közszolgálati alkalmazottaknak illetményeit a kedvezményes ellátás beszüntetésével kapcsolatban rendezhesse, a közszolgálati alkalmazottak létszámát apaszthassa, a nyugalomba helyezettek részére az általános illetmény rendezés alkalmával olyan emelést engedélyezhessen, amely a költségvetési egyensúly helyreállításának az ideje alatt átmenetileg a szabályszerűnél aránylag kisebb, a megállapított hivatalos mnkaidőt felemelhesse, a városok és községek részére átmenetileg adott állami előlegeket fokozatosan megszüntethesse ; b) a bevételek fokozása céljából : a közszolgáltatásoknak az aranykorona értékének alapul vétele mellett való kivetését ós beszedését, az egyenes adók és illetékek tóteleinek újabb megállapítását és az egyes közszolgáltatásoknak újjászervezését elrendelhesse és a vármegyék és községek (városok) háztartásának rendezése érdekében szükséges intézkedéseket megtehesse ; c) a lakások bérének fokozatos felszabadítása érdekében szükséges intézkedéseket megtehesse, 3, §. (1) Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a) a 2. §-ban említett pénzügyi tervezet végrehajtása folyamán az 1926. évi június hó 30-áig jelentkező szükségletekből a folyó bevételek által nem fedezhető összegek biztosítására egy 250 millió aranykoronát eredményező törlesztéses kölcsönt vegyen fel. A felveendő törlesztéses kölcsön címletei részben vagy egészben külföldi értékre vagy aranyértékre is szólhatnak. A kölcsön tőkéje és kamatai a Magyarországon érvényben levő vagy ezután behozandó adó, bélyeg, illeték, váltság és%gyéb bárminemű közterhek levonása nélkül fizetendők ki; b) a jelen §-ban meghatározott törlesztéses kölcsön szolgálatának biztosítására zálogul leköthesse a határvámjövedékbŐl, a cukoradóból ós cukor után fizetendő kincstári részesedésből, valamint a dohányjövedékből eredő összes (nyers) állami bevételeket, úgyszintén a sőjövedéknek à tiszta bevételét. Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminiszter, hogy az említett törlesztéses kölcsön szolgálatának biztosítására a Nemzetek Szövetségének Tanácsa által kinevezett főbiztosnak avagy a Nemzetek Szövetségének közbenjöttével aláírt II. számú jegyzőkönyv IX. cikkében említett bizalmi férfiaknak a II. számú jegyzőkönyv X. cikkének határozm anyaihoz képest kifejezett kívánságára a fentnevezett állami bevételi források hozadékán felül — az államvasutak bevételeinek kivételével — bármely más állami jövedelmi forrásnak a bevételeit leköthesse. Az így lekötött állami bevételek, abban a mértékben, amint befolynak, közvetlenül a főbiztos, illetőleg a bizalmi férfiak rendel-