Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.

Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában

126 429. szám kezese alá eső és a II. számú jegyzőkönyv XI. cikke értelmében nyitandó külön számlára fizetendők be ; c) a kölcsön kibocsátására vonatkozó egyezményben kötelezettséget vállalhasson a kölcsön. törlesztési idejének megrövidítését célzó külön törlesztési alapnak oly kép en való létesítésére, hogy ebb.é az alapba a trianoni békeszerződésnek a jóvátételi ől szóló VIII. része V. függelékének 1. §-a második bekezdésén alapuló szénszállítások befejezése után évenkint legfeljebb az ezen szénszállítások forgalmi értékének megfelelő összeg fizettessék be; d) a jelen §. a) pontja értelmében felveendő törlesztéses kölcsön elhelyezéséig átmeneti hitelműveletek útján a törlesztéses kölcsön eredményéből visszafizetendő előlegeket vehessen fel. A felveendő előlegek biztosítása céljából'ugyan azok az állami bevételek köthetők le, mint amelyek a b) pont szerint a . törlesztéses kölcsön biztosítékául leköthetők. Az előleg visszafizetése a kölcsönt nyújtó kívánságára az a) pont alapján kibocsátandó törlesztéses kölcsön címleteivel is történhetik. e) az 1921 : XLY. t.-c. értelmében az állam tulajdonába jutott vagyonváltság ingatlanokat, valamint az államnak azokból származó jövedelmeit az állam által felveendő kölcsönök szolgálatának biztosítására leköthesse és e lekötés érdekében a magánjog terén szükséges intézkedéseket megtehesse. Ez a lekötés semmi tekintetben sem érintheti a földbirtokreform végrehajtását. (2) Felhatalmaz tátik tovább a a kormány, hogy a) az államvasutak beruházási szükségleteinek a fedezésére — az államvasutak saját jövedelmeinek és vagyonának biztosítékul való lekötése mellett — kölcsönöket vehessen fel, mihelyt az üzleti eredmények ily kölcsönök felvételét lehetővé teszik; b) a Magyarországot más államokkal vagy más államok polgáraival szemben terhelő pénzügyi természetű kötelezettségek rendezése iránt az illető államok kormányával vagy az érdekeltek képviseleteivel megállapodásokat létesíthessen, a már létesített megállapodásokat végrehajthassa és a megállapodások alapján létrejött egyezményeket jóváhagyhassa. 4. §. (1) Felhatalmaztatik a kormány, valamint minden azt követő kormány, hogy amennyiben a jelen törvény végrehajtása során az tűnnék ki, hogy az abban kilátásba vett intézkedések nem elegendők arra, hogy az államháztartásnak az egyensúlya a 2. §-ban említett pénzügyi tervezetben megállapított időtartam alatt egészséges ós tartós alapokon eléressék, pótlólag megtehessen minden intézkedést akár a kiadások apasztása, akár a bevételek fokozása, akár mindkettő útján oly mérvig és oly módon, amint az szükséges ahhoz, hogy á jelzett cél eléressék, anélkül, hogy a kormánynak a szükséges intézkedések miatt előzetesen a törvényhozáshoz kelljen fordulnia. (2) A jelen törvényben adott felhatalmazások nem szüntetik meg a kormánynak a költségvetés készítésére és a törvényhozás elé való terjesztésére nézve fennálló alkotmányos kötelezettségét. Az államháztartás pénzügyi egyensúlyának helyreállítására szükséges intézkedések végrehajtásának az ideje alatt a nemzetgyűlés nem tárgyalhat az állami kiadások fokozására vagy az állami bevételek apasztására vonatkozó olyan javaslatot vagy indítványt, amely a jelen törvény rendelkezéseivel vagy céljaival ellentétben áll.' Azt, hogy valamely javaslat vagy indítvány a jelen törvény rendelkezéseivel és céljaival ellentótben áll, a kormány vagy annak bármelyik tagja jogos alt megállapítani. 5. §. (1) A 3. §-ban, valamint a 2. §. kiegészítő részeként e törvényhez csatolt mellékletekben fog-