Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.
Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában
Í04 429. szám. zása és ily követelése között cselekvő, vagy szenvedő egyenleg mutatkozik & A törvényjavaslat 15. §-ában az elsősorban levő »mielőbb« szó a »Nemzetek Szövetsége tanácsának« szavak után iktattatott be. A bizottság végül a bank statútumainak egyes olyan szakaszait, amelyek nem helyes magyarsággal szövégeztettek meg, megfelelően átszövegezte és a törvényjavaslatot ; az így módosított és a magyarságnak jobban megfelelő szövegben terjeszti a Nemzetgyűlés elé. III. Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló törvényjavaslattal szerves összefüggésben van a belső kölcsönről szóló 425. számú tör vónyj avaslat. A népszövetséggel egyetértőleg megállapított szanálási programm és a jóvátételi bizottságnak határozata megadja a lehetőségét az államháztartás egyensúlyának közel jövőben leendő helyreállítására, melynek egyik és legfontosabb előfeltétele pénzünk értékállandóságának biztosítása. Ezt azonban csak úgy érhetjük el, ha mielőbb megszüntetjük a Jegyintézetnek az állam részére való igénybevételét. Miután pedig ezentúl a költségvetési hiányok fedezése csak a hivatkozott törvény 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján felveendő 250,000.000 aranykoronás külföldi kölcsönből történhetik, amely kölcsönnek tényleges megvalósulása azonban a kötvények elhelyezésével járó technikai nehézségek miatt még bizonyos időtartamot igényelnek, gondoskodni kell arról, hogy az átmeneti időszak alatt jelentkező kiadási többleteket fedezni lehessen anélkül, hogy a Jegyiotézetet továbbra is igénybe kelljen venni. Ezt a célt szolgálja egy átmeneti belföldi kölcsön felvétele. A fedezetlen jegyintézeti igénybevételnek mellőzése r mindenesetre kedvező hatással lesz a korona jegyzésére addig is, amíg a jegybank felállításával pénzünk értékállandósága teljesen biztosítva lesz. Az átmeneti időszakban várható államháztartási hiány fedezése tekintetében az első lépést megtette a kormány a 32.000/1924. sz. pénzügyminiszteri rendelet alapján kivetett kölcsönelőleg bevonásával, mely kölcsönelőleg az 1923. évi jövedelem- ós vagyonadó alapulvételével körülbelül 523 milliárd összegben lett kivetve. Mivel a kivetés alapjául vett 1920., 1921. évi jövedelem- és vagyonadó bevallások 1923. évi többszöröse sok jogos panaszra adott okot, amelyekre való tekintettel a törvényjavaslat az aránytalanságok megszüntetése tekintetében a legmesszebbmenő jogorvoslatnak ad helyet, — nem valószínű, hogy a kivetett előleg teljes egészében be is fog fizettetni. Az együttes bizottság tehát úgy találja, hogy jelen javaslatban foglalt felhatalmazás, mely a 32.000/1924. számú pénzügyminiszteri rendelet alapján kivetett kölcsönelőleg 50% -át kívánja most belső kölcsönképen kivetni, feltótlen indokolt, mert így remélhető, hogy a kölcsönelőleggel együtt körülbelül 725 milliárdra becsülhető kivetésből a törvényjavaslatban biztosított helyesbítések levonása után körülbelül 600 milliárd összeg tényleg be is fog folyni. Minthogy pedig kilátás van arra, hogy a 250,000.000 aranykorona külföldi kölcsönre előleget is vehet majd fel a kormány, ennélfogva ez a körülbelül 600 milliárdnyi belső kölcsönösszeg előreláthatólag elegendő lesz arra, hogy az államháztartási hiányok az átmeneti időszak alatt a Jegyintózet további igénybevétele nélkül tényleg fedezhetők legyenek. Az egyesített bízottság a belső kölcsönről szóló törvényjavaslatot eredeti szövegezésében változatlanul elfogadta.
