Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.
Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában
429. szám. 105 IV. Rátérve a szanálási akcióval kapcsolatos egyezményeket becikkelyezni célzó javaslatokra, az együttes bizottság azokat elfogadásra ajánlja, nemcsak azoknak az előnyöknek mérlegelése alapján, amelyek az egyezmények folytán a magyar államra pénzügyi és általában közgazdasági szempontból hárulnak, hanem azért is, mert alaposnak tartja azt a reményt, hogy a kötött egyezmények az illető államokkal való jó viszonyunk jövőbeli kialakulására feltétlenül előnyös kihatással lesznek. Ez áll első sorban a Csehszlovák köztársasággal kötött egyezményre, amelynek jelentőségét nagyban emeli a szerződő államok közt fenn illó szerződéses viszony s az ebből természetszerűleg következő élénkebb gazdasági érintkezés, melynek fokozása elsőrendű közgazdasági érdek. Fokozza egyébként ennek az egyezménynek jelentőségét az a körülmény, hogy rendkívül sok oly kérdés nyer vele szabályozást, mely a közelmúlt rendkívüli viszonyai folytán sok jogos és méltányos érdek kárára rendezetlen volt. Rendkívüli jelentőségűnek találja azonban az együttes bizottság a másik két egyezményt is. V. A francia tartozások ügyében kelt újabb egyezmény nagy jelentőségét abban találja, hogy az eredeti, 1921. évi január hó 31-én kötött egyezményt hatályon kívül helyezve, ennek helyébe lényegesen kedvezőbb rendelkezéseket vett fel ós egyben gondoskodott a két főadós Budapest székesfőváros ós a Magyar Jelzálog Hitelbank különleges érdekének védelméről is. Az együttes bizottság a főváros autonómiájának lehető megóvása érdekében a jelen egyesség becikkelyezését célzó javaslat 4. §-ának utolsó bekezdését a következő rendelkezéssel kéri kiegészíteni: »Ennél a szabályozásnál azt kell szem előtt tartani, hogy a pénzügyi szakközeg szerepe a székesfővárosi gazdálkodás általános menetének csnpán figyelemmelkísórósóre szorítkozzék mindaddig, amíg a székesfőváros által az 1. §. szerint helyette teljesített fizetésnek a megállapítandó határidőkben az állam részére való visszafizetése, a székesfőváros ós annak külföldi hitelezői közötti megállapodások rendelkezésének pontos végrehajtása, végül az állam által a székesfővárosi alkalmazottak illetményeihez ideiglenesen elvállalt hozzájárulásnak a székesfővárosi költségvetés terhére a vonatkozó törvényes határozmányok szerinti visszahárítása a már teljesített, vagy folyamatban levő szolgáltatások folytán biztosítottnak mutatkozik. A pénzügyi szakközeg észleletéinek eredményéről és eljárásáról havonta köteles a felügyelő hatóság. részére jelentést tenni. Egyébként örömmel vett tudomást az együttes bizottság a francia egyezményről szóló javaslat miniszteri indokolásához fűzött angol pénzügyi egyezményről is, amely a magyar törlesztési kötelezettséget — szemben az 1921. évi december 20-án kelt eredeti britt-ma.gyar egyességgel — 60°/o-kal mérsékli. VI. Végül készséggel járult az együttes bizottság az Olasz Királysággal kötött egyezmény becikkelyezését célzó törvényjavaslathoz is. Nagy hiányt pótol ez az egyezmény már azért is, mert Olaszország tudvalevőleg sem a tartozások, illetve követelések rendezése, sem a magyar állampolgárok Olaszországban levő javainak felszámolása tekintetében nem vette igénybe a trianoni szerződés 231. cikkében szabályozott kiegyenlítő eljárást. Rendezésre várt ezenkívül az Olaszországban a háború előtt elhelyezett államadósságok után esedékessé vált és ki nem egyenlített kötelezettségek kérdése is. Mindezek a kérdések nemcsak a magyar államkincstár, hanem az egyes magyar adósok Az 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. X. kötet. I 4
