Nemzetgyűlési irományok, 1922. X. kötet • 424-479. sz.
Irományszámok - 1922-429. Az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi jelentése az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 422. számú, a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről szóló 424. számú, az államháztartás hiányainak fedezése céljából felveendő belső kölcsönről szóló 425. számú, a francia hitelezőkkel szemben fennálló magyar tartozások tekintetében engedélyezett - fizetési halasztás tárgyában Párisban 1923. évi december hó 21-én kelt szerződés és függelék, valamint a szerződés 1. cikkében említett alapszabályok becikkelyezéséről és egyes kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 423. számú, a Csehszlovák Köztársasággal 1923. évi július hó 13-án kötött pénzügyi és hitelügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló - 371. számú és végül az Olasz Királysággal 1924. évi március hó 27-én kötött pénzügyi egyezmények és megállapodások becikkelyezéséről szóló 426. számú törvényjavaslatok tárgyában
429. szám. Í03 esetére biztosított adókedvezményekhez hasonló kedvezmények megadásáról gondoskodni kíván azokban a rendeletekben, amelyeket a jelen törvényben foglalt felhatalmazás alapján az aj melléklet B) része II. 1. pontjának végrehajtása tárgyában ki fog adni. Megjegyezni kívánja továbbá az együttes bizottság, hogy szívesen vette tudomásul az a) melléklet B) része III. pontjának; tárgyalása során a kormány által tett azt a bejelentést, hogy gondoskodni kíván arról, hogy olyan esetekben, amikor ugyanaz a vagyon örökösödés útján rövid időn belül ismételten kerül illetékezés alá, különösen akkor, ha az ismétlődő átszállás egyenes ágon leszármazók között történik, — megfelelő illetékkedvezmény állapíttassék meg. Tudomásul veszi végre az együttes bizottság a kormánynak azt a kijelentését, hogy a jelen törvényben megállapított pénzügyi tervezet végrehajtása során az egyéb bevételeknél netán jelentkező többleteket első sorban a házhaszonrészesedósnek s azután a forgalmi adónak a csökkentésére kívánja fordítani. Megjegyzi végül az együttes bizottság, hogy a tárgyalás során az együttes bizottság határozataival szemben a jelentéshez a 2. számú mellékletként csatolt kisebbségi vélemény és a 3. számú mellékletként csatolt különvélemény adatott be. II. Pénzünk értékének állandósítását elsősorban a Magyar Nemzeti Bank felállításától várjuk. Erre vonatkozik »a Magyar Nemzeti Bank létesítéséről és szabadalmáról« szóló 424. számú törvényjavaslat.. E javaslat értelmében a felállítandó Nemzeti Bank részvénytőkéje 30,000.000 aranykoronával lesz megállapítva. A javaslat értelmében továbbá a Nemzeti Banknak lesz átadandó mindaz az arany- és valutakószlet, amely az államnak, illetve a Devizaközpontnak birtokában van és nem vétetik igénybe a fennálló tartozások kiegyenlítésére. Ezenkívül a Nemzeti Bank fogja kezelni a felveendő külföldi kölcsön összegét. Ezen aranyórtóknek a birtokában a Nemzeti Bank bizonyára abban a helyzetben lesz, hogy legfőbb feladatának, vagyis a pénzérték állandósításának kezdettől fogva eleget fog tehetni. A jegybank poziciójának megerősítésére fog szolgálni az is, hogy az állami pénzek kezelése angol mintára, a jegybankra lesz ruházandó. Előnyére fog szolgálni a banknak, — különösen működésének megkezdésekor — az a körülmény is, hogy ezidőszerint aránylag kevés államjegy van forgalomban. A jelenlegi államjegy forgalom a pénzérték stabilitása esetén kétségkívül jelentékenyen növelendő lesz és ily módon nemcsak az államnak a jegyintézettel szemben fennálló adóssága Lesz akadálytalanul átvehető, de a jelzett körülmény folytán kétségkívül abba a helyzetbe kerül a bank, hogy a forgalom számára szükséges újabb jegymennyiségek kibocsátásával szemben oly deviza- és valutakészleteket vonhat magához, amelyek eddig thezauráltattak — a pénz elértéktelenedésétől való félelemből — olyanok részére is, akiknek külföldi fizetések céljaira ezekre nem lenne szükségük. A Magyar Nemzeti Bank létesítéséről ós szabadalmáról szóló törvényjavaslatot az egyesített pénzügyi, közgazdasági és közjogi bizottság a következő módosításokkai fogadta el: A törvényjavaslat 14. §-ának 1. és 2. bekezdéseit egymással felcserélte. A törvényjavaslat 14. §-ában a 3. bekezdés szövegét a következő stiláris módosítással fogadta el : »Ha a Magyar Királyi Állami Jegy intézetnek takarókkorónára szóló, a bank részéről átvett tartó-