Nemzetgyűlési irományok, 1922. IX. kötet • 373-423. sz.

Irományszámok - 1922-404. A m. kir. jelentése a nemzetközi munkaügyi szervezet első három egyetemes értekezletén elfogadott egyezménytervezetek és ajánlások tárgyában

404 szám. 159 4. cikk. A 2. cikkben megállapított munkaidőt túl lehet lépni olyan munkáknál, amelyeket természetüknél fogva csapat váltás útján folytonosan kell végezni, az alatt a feltétel alatt, hogy a munkaidő átlagban a heti ötvenhat órát túl ne haladja. Ezen rendelkezés nem érinti a munkások igényét arra a szabad időre, amelyet nékik a nemzeti törvények heti szünnapjuk pótlásául esetleg biztosítanak. .5. cikk. Amennyiben a 2. cikknek a munkaidőre vonatkozó rendelkezései kivételesen végrehajthatatlanoknak bizonyulnak, de csakis ebben az esetben, a napi munkaidő a munkások és a munkaadók szervezetei között létrejött megállapodások útján, hosszabb időre megállapított munkaterv alapján szabályozható, amennyiben ezeknek a megállapodásoknak a kormány, amellyel azokat közölni kell, rendeleti erőt ad. Az átlagos munkaidő, a tervben megállapított hetek száma szerint számítva, semmi esetre sem lehet több, mint negyvennyolc óra hetenkint. 6. cikk. A hatóságok egyes iparokat vagy foglalkozásokat illetően rendelettel megállapíthatnak : a) állandó kivételeket azokra az előkészítő- vagy segédmunkákra, melyeket szükségszerűen az üzemre nézve általánosságban megállapított munkaidőn kívül kell végezni, avagy a munkások bizonyos csoportjaira, akiknek munkája jellegénél fogva megszakításokat szenved ; b) időleges kivételeket a munka rendkívüli felhalmozódása esetében. Ilyen rendelkezések csak az érdekelt munkaadó- és munkásszervezetek meghallgatása után adhatók ki, amennyiben ifyenek fennállanak. Ezeknek minden egyes esetre meg kell állapítaniuk az engedhető túlórák legmagasabb számát. Ezeket a túlórákat, a rendes munkabérhez viszonyítva, legalább 25°/o-kal magasabban kell díjazni. 7. cikk. Minden kormánynak közölnie kell a nemzetközi munkaügyi hivatallal: a) jegyzékét azoknak a munkáknak, amelyek a 4. cikk értelmében természetüknél fogva megszakítás nélküli üzemet igényelnek ; b) kimerítő tájékoztatást azokról a megállapodásokról, melyeket az 5. cikk említ ; c) kimerítő tájékoztatást a 6. cikk alapján kiadott rendelkezésekről és azok végrehajtásáról. A nemzetközi munkaügyi hivatalnak ebben az ügyben minden évben jelentést kell terjesztenie a nemzetközi munkaügyi szervezet általános konferenciája elé.