Nemzetgyűlési irományok, 1922. IX. kötet • 373-423. sz.

Irományszámok - 1922-404. A m. kir. jelentése a nemzetközi munkaügyi szervezet első három egyetemes értekezletén elfogadott egyezménytervezetek és ajánlások tárgyában

158 404. szám. b) azokat az iparokat, amelyekben termékeket készítenek, átalakítanak, tisztítanak, javítanak, díszítenek, tökéletesbbítenek vagy eladásra kikészítenek, vagy amelyekben anyagokat alakítanak át, ideértve a hajóépítést, az anyagok lebontásával foglalkozó vállalatokat, továbbá mindennemű motorikus erőnek és Villamosságnak előállítását, átalakítását és átvitelét; c) építését, újraépítését, karbantartását, javítását, átalakítását vagy lebontását mindennemű épületeknek és építményeknek, továbbá vasutak, közúti vasutak, kikötők és dokkok, kőgátak, csatornák, belhajózási művek, utak, alagutak, hidak, völgyhidak (viaduktok), gyűjtőcsatornák, közönséges levezető csatornák, kutak, távíró- és telefonberendezések, villamossági berendezések, gázművek, vízművek létesítését és más építési munkákat, továbbá a fentieket megelőző előkészítő és alapmunkálatokat; d) személyek és árúk szállítását úton, vasúton, belvizeken, tengeren, ideértve az árúk kezelését dokkokban, rakpartokon, lerakodóhelyeken és raktárakban, kivéve a kózierővel történő szállítást. A tengeren és belső vízi úton szállításokra vonatkozó rendelkezések a tengerészek és belvízi hajósok munkaviszonyainak szabályozásával foglalkozó külön konferencián nyernek megállapítást. Minden államban az illetékes hatóság állapítja meg a határvonalat egyrészt az ipar ós a kereskedelem között, másrészt az ipar és földművelés között. 2, cikk. Az összes ipari köz- és magánüzemekben, vagy azok melléküzemeiben a személyzet munkaideje naponta nyolc óránál és hetenkint negyvennyolc óránál több nem lehet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra az üzemekre, amelyekben csak egy és ugyanazon család tagjai vannak alkalmazva. Ezenkívül a következő kivételek állanak fenn: a) A jelen egyezmény határozmányai nem nyernek alkalmazást azokra a személyekre, akik felügyelői, igazgatói vagy bizalmi állást töltenek be. b) Amennyiben törvény értelmében, szokás vagy a munkaadó- és munkásszervezetek között létrejött megállapodások alapján, vagy ha ilyen szervezetek nincsenek, a munkaadók és munkások képviselőinek megállapodásai alapján a munkaidő a hétnek egy vágy több napján nyolc óránál kevesebb, az illetékes hatóság rendelkezésével, vagy az érdekeltek fentnevezett szervezeteinek, illetőleg képviselőinek megállapodása útján megengedhető, hogy a hét többi napján a nyolc órai munkahatár túlléphető legyen. Az ilyen módon előálló túlidő azonban sohasem lehet több napi egy óránál. c) Amennyiben a munkákat váltakozó munkáscsapatok végzik, a munkaidő napi nyolc ós heti negyvennyolc órán túl meghosszabbítható az alatt a feltétel alatt, hogy a munkaidő átlaga, három heti vagy rövidebb időszakra számítva, a napi nyolc és a heti negyvennyolc órát meg nem haladhatja. 3. cikk. # A 2. cikkben megállapított munkaidőt túl lehet lépni, ha baleset történik vagy baleset veszélye fenyeget, ha a gépeken avagy az üzemi berendezéseken sürgős munkát kell végezni, vagy erőhatalom (vis major) esetében, de csak olyan mértékben, amino szükséges avégből, hogy az üzem rendes menetét komoly fennakadás ne érje.