Nemzetgyűlési irományok, 1922. IX. kötet • 373-423. sz.
Irományszámok - 1922-404. A m. kir. jelentése a nemzetközi munkaügyi szervezet első három egyetemes értekezletén elfogadott egyezménytervezetek és ajánlások tárgyában
404. szám. 161 hetetlenül szükséges a mondott célból, hogy a közegészségügyi hatóságok és a tiszti, úgyszintén a községi és körorvosok igény bevétessenek, ami minden nehézség nélkül megvalósítható, ha a budapesti egészségügyi közigazgatásra vonatkozólag a Budapest székesfőváros kerületi elöljáróságairól szóló 1893 : XXXIII. törvénycikk 20. §-ában foglalt elvet kiépítjük és az ország egész területére általánosítjuk. A washingtoni értekezletnek a gyufagyártásban a fehér (sárga) foszfor felhasználásának eltiltása tárgyában as 1906. évben Bernben kötött nemzetközi egyezmény érvényesítéséről szóló ajánlása Magyarország szempontjából külön rendelkezést nem igényel, miután nálunk az 1911 : V. törvénycikk a fehér (sárga) foszfornak a gyufagyártásban felhasználását eltiltotta s miután Magyarország a trianoni szerződés 223. cikke szerint kötelezettséget vállalt az iránt, hogy az említett egyezményhez csatlakozni fog és az annak becikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslatot a kereskedelemügyi miniszter már a nemzetgyűlés elé is terjesztette. Az 1921. évi genfi értekezleten a mezőgazdaságban előforduló munkanélküliség elhárítására alkalmas intézkedések tárgyában elfogadott ajánlás szociális és gazdasági szempontból üdvös és kívánatos. Lényegükben az ajánlásban felsorolt intézkedések már eddig is szabályozást nyertek. Az ajánlás I. cikkében, az 1—6. pontokban foglalt intézkedések részletes megvilágítására a következők szolgálhatnak tájékozásul: 1. A inezőgazdaságban oly modern technikai módszerek életbeléptetése, amelyek által eddig egyáltalán nem vagy csak részletesen mívelt területek mívelés alá vehetők ós amelyek által megfelelő terméseredmények érhetők el, nem újítás a hazai viszonyaink között. Ebben a tekintetben a magyar földmívelésügyi kormányzat a kultúrmérnöki hivatalok és az országos halászati felügyelőség szervezésével a legtöbb európai államot megelőzte. A magyar törvényhozás, a mezőgazdasági mívelésre alkalmas területek lecsapolásáról szóló 1923 : XLI. t-c. megalkotásával, intézkedett annak előmozdítása iránt, hogy a földeken megfeneklő vizek miatt eddig míveletlenül maradt fekvőségek a többtermelés szolgálatába állíttassanak. A vízszabályozási, vízrendezési, lecsapolási, vízmentesítési, alagcsövezési munkálatokon kívül a szikes területek termővé tételére és hasznosítására, az erdőirtásokra, a halastavak létesítésére, az öntözőberendezésekre és az ezen a téren már korábban végzett kísérletekre lehet utalni. 2. A talajjavítási módszerek támogatása, eltekintve a kísérletezésektől, amelyeket a kísórletügyi intézmények rendszeresen és hivatásszerűleg végeznek és azok támogatásától, amelyek a legkönnyebben hozzáférhetőleg és adott esetekben díjmentesen állnak a gazdaközönség rendelkezésére, valamint a földmívelésügyi kormányzat agrárpolitikai intézkedéseinek egész sora, a belterjesebb mívelés szolgálatába van állítva. 3. A telepítés kérdése sem új hazai közgazdaságunkban. A földreform, noha más módon, ugyanazt a célt szolgálja (1920 : XXXVI. t.-c). A telepítésről intézkedő 1894 : V. t.-c. megnyitotta sorát a további hasonló intézkedéseknek. 4. A szállítási eszközök alkalmassá tótele, annak megkönnyítése, hogy a munkanélküli gazdasági munkások időszaki munkákhoz juthassanak, nagyon is kívánatos. A nyári főmunkaidény kihasználásának érdekében a gazdasági munkások vasúti viteldíjkedvezményben részesülnek, a Máv. vonalain fél harmad osztályú vasúti jegy mellett való utazhatás alakjában.