Nemzetgyűlési irományok, 1922. IX. kötet • 373-423. sz.

Irományszámok - 1922-404. A m. kir. jelentése a nemzetközi munkaügyi szervezet első három egyetemes értekezletén elfogadott egyezménytervezetek és ajánlások tárgyában

404. szám. 161 hetetlenül szükséges a mondott célból, hogy a közegészségügyi hatóságok és a tiszti, úgyszintén a községi és körorvosok igény bevétessenek, ami minden nehézség nélkül megvalósítható, ha a budapesti egészségügyi közigazga­tásra vonatkozólag a Budapest székesfőváros kerületi elöljáróságairól szóló 1893 : XXXIII. törvénycikk 20. §-ában foglalt elvet kiépítjük és az ország egész területére általánosítjuk. A washingtoni értekezletnek a gyufagyártásban a fehér (sárga) foszfor fel­használásának eltiltása tárgyában as 1906. évben Bernben kötött nemzetközi egyezmény érvényesítéséről szóló ajánlása Magyarország szempontjából külön rendelkezést nem igényel, miután nálunk az 1911 : V. törvénycikk a fehér (sárga) foszfor­nak a gyufagyártásban felhasználását eltiltotta s miután Magyarország a trianoni szerződés 223. cikke szerint kötelezettséget vállalt az iránt, hogy az említett egyezményhez csatlakozni fog és az annak becikkelyezésére vonat­kozó törvényjavaslatot a kereskedelemügyi miniszter már a nemzetgyűlés elé is terjesztette. Az 1921. évi genfi értekezleten a mezőgazdaságban előforduló munkanélküli­ség elhárítására alkalmas intézkedések tárgyában elfogadott ajánlás szociális és gazda­sági szempontból üdvös és kívánatos. Lényegükben az ajánlásban felsorolt intézkedések már eddig is szabá­lyozást nyertek. Az ajánlás I. cikkében, az 1—6. pontokban foglalt intézkedések részletes megvilágítására a következők szolgálhatnak tájékozásul: 1. A inezőgazdaságban oly modern technikai módszerek életbeléptetése, amelyek által eddig egyáltalán nem vagy csak részletesen mívelt területek mívelés alá vehetők ós amelyek által megfelelő terméseredmények érhetők el, nem újítás a hazai viszonyaink között. Ebben a tekintetben a magyar föld­mívelésügyi kormányzat a kultúrmérnöki hivatalok és az országos halászati felügyelőség szervezésével a legtöbb európai államot megelőzte. A magyar törvényhozás, a mezőgazdasági mívelésre alkalmas területek lecsapolásáról szóló 1923 : XLI. t-c. megalkotásával, intézkedett annak elő­mozdítása iránt, hogy a földeken megfeneklő vizek miatt eddig míveletlenül maradt fekvőségek a többtermelés szolgálatába állíttassanak. A vízszabályo­zási, vízrendezési, lecsapolási, vízmentesítési, alagcsövezési munkálatokon kívül a szikes területek termővé tételére és hasznosítására, az erdőirtásokra, a halastavak létesítésére, az öntözőberendezésekre és az ezen a téren már korábban végzett kísérletekre lehet utalni. 2. A talajjavítási módszerek támogatása, eltekintve a kísérletezésektől, amelyeket a kísórletügyi intézmények rendszeresen és hivatásszerűleg végez­nek és azok támogatásától, amelyek a legkönnyebben hozzáférhetőleg és adott esetekben díjmentesen állnak a gazdaközönség rendelkezésére, valamint a földmívelésügyi kormányzat agrárpolitikai intézkedéseinek egész sora, a bel­terjesebb mívelés szolgálatába van állítva. 3. A telepítés kérdése sem új hazai közgazdaságunkban. A földreform, noha más módon, ugyanazt a célt szolgálja (1920 : XXXVI. t.-c). A telepí­tésről intézkedő 1894 : V. t.-c. megnyitotta sorát a további hasonló intéz­kedéseknek. 4. A szállítási eszközök alkalmassá tótele, annak megkönnyítése, hogy a munkanélküli gazdasági munkások időszaki munkákhoz juthassanak, nagyon is kívánatos. A nyári főmunkaidény kihasználásának érdekében a gazdasági munkások vasúti viteldíjkedvezményben részesülnek, a Máv. vonalain fél harmad osztályú vasúti jegy mellett való utazhatás alakjában.

Next

/
Thumbnails
Contents