Nemzetgyűlési irományok, 1922. IX. kötet • 373-423. sz.

Irományszámok - 1922-404. A m. kir. jelentése a nemzetközi munkaügyi szervezet első három egyetemes értekezletén elfogadott egyezménytervezetek és ajánlások tárgyában

152 404. szám. 5. Az új iparágak fejlesztése eddig is állami kedvezmények nyújtásával mozdíttatott elő. A munkanélküli munkások foglalkoztatása céljából eddig is végeztettek szükségmunkák, így pl. a vízrendező társulatok által. 6. A földmunkások szövetkezetekbe tömörítésének kérdését már is megoldotta a földmunkások vállalkozó szövetkezeteinek állami támogatásáról szóló 1923 : XI. t -c, amely kifejezetten kimondotta, hogy a törvényben említett munkálatok elvégzésére, ha az állami hitel igénybevételével történik, első sorban a földmunkások vállalkozó szövetkezetei hívandók fel. Ez a törvény alapját vetette meg a további fejlődésnek. Az 1920. évi XXX. t.-c. az O. K. H. kebelében ipari és gazdasági szövetkezetek alakítására nyújt módot, amelyekben a munkások jqbb megélhetésük biztosításának reményében részt vehetnek. A már említett 1920. évi XXXVI. t.-c, amelynek végrehajtása folyamatban van, a földnélküli mezőgazdasági munkások házhelyekhez és földhözjuttatása tekintetében már eddig is szép eredményekre vezetett. Ezek szerint az ajánlás, minthogy a javasolt intézkedések java része nálunk már megvalósíttatott, vagy megvalósítás alatt van, elfogadható. , ^1921. évi genfi értekezleten a mezőgazdasági női munkások éjjeli munkája tárgyában eifogadott ajánlás, amely a mezőgazdasági üzemekben alkalmazott női munkások éjjeli munkáját hívatott szabályozni, illetve ezeket az éjjel végzett munkáért, megfelelő nappali pihenővel kárpótolni, egyrészt szociális szempontból kétségen kívül kívánatos és üdvös, de másrészt a tényleges állapotokon aligha változtat, mert az éjjeli munka a hazai gazdaságokban alig szükséges és nem is szokásos. Legfeljebb a hajnali állatetetésről és gondozásról, vagy a tehenészetekben végzendő munkákról lehet szó, vagy az aratási munkálatok tartama alatt néha sürgős és halaszthatatlan munkákról, amelyek a szokás által amúgy is szentesítve vannak. Az ajánlás, miután az annak alapján való szabályozás semmiféle érdeket nem sért és miután kivételekre lehetőséget nyújt, elfogadható. Az 1921. évi genfi értekezleten a fiatalkorúak és gyermekek mezőgazdasági éjjeli munkája tárgyában elfogadott ajánlás, amely a 14 éven aluli gyermeket és a 14—18 óv közötti fiatalkorút a mezőgazdaságban éjnek idején végzendő munka káros következményei ellen hivatott megvédeni ós megfelelő nappali pihenőről kíván gondoskodni, egyrészt socialis szempontból feltótlenül kívánatos és üdvös, másrészt pedig a tónyleges állapotokon aligha változtat, mert a gyermekek és fiatalkorúak éjjeli munkája a gazdaságban alig szükséges és általában nem is szokásos. Legfeljebb a hajnali állatetetésnél és gondozásnál való segédkezésről lehet szó, vagy az aratási munkálatok tartama alatt néha sürgős és halaszthatatlan könnyebb munkákról. Az ajánlás, miután rendelkezései semminemű, érdeket nem sértenek, elfogadható. Az 1921. évi genfi értekezleten a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztésé tárgyában-^ elfogadott ajánlás, minthogy mezőgazdasági szakoktatásunk fejlesztése és reorganizációja a földmívelésügyi kormányzatnak már a közelmúltban is különös és a mindenkori állami költségvetésben kifejezésre is juttatott gondját képezte, a jövőre pedig még fokozottabb mértékben foglalkoztatja, a tényleges állapoton mit sem változtat. Ami a mezőgazdasági bérmunkásoknak adandó . kedvezményeket illeti, a mezőgazdasági szakoktatás kedvezményeiben mezőgazdasággal foglalkozó minden hivatásos egyén egyformán részesül. Sőt míg a kisgazdák fiai jelentékeny összegű élelmezési és oktatási költségeket fizet-