Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-328. A nemzetgyűlés gazdasági bizottságának jelentése a nemzetgyűlés 1923/24. évi költségelőirányzaa és ezzel összefüggően a képviselői illetményeknek, valamint a törvényhozás hivatalnokai és egyéb alkalmazottai lészámának és illetményeinek újabb megállapítása tárgyában

328. szám 85 leg indokolttá, aminek állandósítása a költségelőirányzat realitása szempontjának se felelne meg. Ezért már a nemzetgyűlés június hó 12-én tartott ülésében, midőn az eredetileg 1.000 koronában megállapított jelenléti díjak 5.000 koronára való felemelésének kérdése volt napirenden,- élénk kifejezést nyert az a kívánság, hogy a gazdasági bizottság a képviselői illetményeknek »jobb, egyöntetűbb és megfelelőbb megoldására« terjesszen mielőbb javaslatot elő. Ennek a házhatározattá ugyan nem emelkedett, de általános helyesléssel fogadott kívánságnak a bizottság mindeddig az előbb említett okokból nem tehetett eleget, sőt időközben folyó évi szeptember hó 7-én tartott üléséből azzal az újabb átmeneti természetű javaslattal járult a nemzetgyűlés elé, hogy a tisztviselői illetmények százalékos emelkedésének megfelelőleg az eddig 5.000 K-ban megállapított jelenléti díjakat szeptember hónapra 12.000 K-ra emelje fel, s egyszersmind hatalmazza fel az elnököt, hogy ezt az összeget hónapról-hónapra azon arány szerint változólag utalhassa ki, amint a minisztertanács a tisztviselői illetményeket havonként százalékszerűen emeli vagy csökkenti. A gazdasági bizottság erre vonatkozó javaslatát, egy másik javaslattal együtt, melyről alább lesz szó, folyó évi szeptember hó 10-én terjesztette sürgősségi indítvánnyal a t. nemzetgyűlés elé, erre vonatkozó jelentése azonban, bár napirendre kitüzetett, a Ház tanácskozásainak szeptember hó 12-én kormányzói leirattal történt elnapolása folytán mindeddig tárgyalás alá nem került. Időközben a tisztviselői illetmények egységes alapon való rendezésének és a létszámcsökkentés végrehajtásának törvényhozási elintézése megadta az alapot, amelyen a személyi járandóságok a mai viszonyok közt egyáltalán lehetséges realitással előirányozhatok s ennek keretében a képviselői illetmények kérdése is megfelelő szabályozást nyerhet. Ekként mindkét irányban rendelkezésére állván a bizottságnak a kellő alap, amelyből kiindulva az 1923/24. költségvetési évre szóló előirányzatot teljes szerkezetében összeállíthatja, erre vonatkozó tárgyalásait megelőzőleg első sorban a képviselői illetmények és a létszámcsökkentés kérdésében kellett álláspontot foglalnia, hogy a szükségleteket ennek alapján állítsa be az előirányzatba. Ezt az eljárást tartja a bizottság ezúttal előterjesztett jelentésében is követendőnek, amidőn arra kéri a t. Nemzetgyűlést, hogy a költségvetés tárgyalását megelőzőleg a bizottságnak alábbi javaslataira nézve méltóztassék határozatát meghozni: I. A képviselői illetmények tekintetében a bizottság az előbb jelzett okokból elejtendőnek tartja a jelenléti díjak alkalmazását, de fenntartandónak egyrészt az illetmények két címen, t'. i. tiszteletdíjban és lakáspénzben való megállapítását, ami egyébként is törvényes rendelkezésen alapul, — másrészt továbbra is alkalmazandónak azt a mai viszonyok közt minden illetmény kérdésnél elkerülhetetlenül érvényesülő elvet, mely az illetményeknek a megélhetési lehetőségekhez mért változását intézményesen kívánja előre biztosítani. , Ezeknek a szempontoknak megfelelőleg a bizottság visszavonja, illetőleg a most bemutatott költségelőirányzattal tárgytalannak kéri tekinteni a szeptember 7-iki üléséből előterjesztett s a nemzetgyűlés napirendjére is kitűzött, de nem tárgyalt (320. sz.) jelentésében 1. pont alatt foglalt határozati javaslatát, mely