Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-327. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási, pénzügyi és közgazdasági bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920:XXXVI. törvénycikk kiegészítéséről" szóló 304. számú törvényjavaslat tárgyában

327. szám. 67 más beépített telekre pedig csak akkor, ha a szerző fél nem földmí^es, gazdatiszt, okleveles vagy hivatásos gazda, hadirokkant, közszolgálati alkalmazott, hivatásos katona vagy az említett valamely személynek házastársa vagy árvája, avagy általában nem hadiözvegy vagy hadiárva. Az előző bekezdés esetében is azonban elővásárlási jog gyakorlásának csak akkor van helye, ha a T. 17. §-ának 2—7. pontjaiban megállapított mentesítő körülmények egyike sem forog fenn. 2. Elővásárlási jog gyakorlásának nincs helye gyár-, bánya- vagy ipartelep elidegenítése esetén, tekintet nélkül arra, hogy az a község (város) bel- vagy külterületén fekszik. Ez a szabály áll a gyár-, bánya- vagy ipartelep tulajdonosának, alkalmazottainak és állandó szerződéses munkásainak lakását, ellátását avagy munkásjóléti céljait szolgáló ingatlanokra is, de nem áll az itt említett tulajdonos mezőgazdasági müvelés alatt álló ingatlainak elidegenítése esetében. 3. Elővásárlási jog gyakorlásának nincs helye a község (város) belterületén, sem annak külterületén fekvő ingatlanra, ha azt gyár-, bánya- vagy ipartelep létesítése, kibővítése vagy fentartása céljára szerzik meg. Ez a szabály azonban csak akkor nyer alkalmazást, ha a telepengedélyezésre illetékes hatóságnak az iparfelügyelőség meghallgatása után hozott jogerős határozatával igazolják, hogy a megszerzett ingatlanokból az említett célra mekkora terület szükséges. A telepengedélyezésre illetékes hatóság köteles megállapítani, hogy a tulajdonjognak a szerző fél javára való jogerős bekebelezésétől számítva mely határidőn belül kell a gyár-, bánya- vagy ipartelep céljára szolgáló ingatlanon a tervezett ipari létesítményt befejezni. Az ingatlant az állam megválthatja a határidő be nem tartása esetén, úgyszintén abban az esetben is, ha azt nem arra a célra használják, amelyre a telepengedélyezésre illetékes hatóság határozata értelmében használni kellene. A 2, pont második mondata megfelelő értelemben alkalmazást nyer. 8. §. Megváltásnak a T. 28. §-a alapján helye van azokra, az ingatlanokra nézve is, amelyeket ugyan 1914. július 28. napja előtt árvereztek el, de az árverés csak a megjelölt időpont után emelkedett jogerőre, valamint a belsőségre is, ha az elővásárlás útján is megszerezhető volna s e nélkül is, ha a belsőség az egészen megváltható földbirtok nélkülözhetetlen kiegészítő része. A T. 28. §-ának 4. pontjában említett határidő a T, életbelépésének napjáig terjed ós a mentesítés a jelen törvény életbelépése után 100 kat. hold helyett csak 50 kat. holdra terjed ki, kivéve azt az esetet, ha a szerző fél kizárólag gazdálkodással foglalkozik. A T. 28. §*ában említett mentesítő körülmények nem alkalmazhatók, ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítása szerint a mentesítő körülmény visszaélésnek vagy a törvény kijátszására irányuló törekvésnek eredménye. Ez a szabály áll a törvényben említett minden más mentesítő körülményre is. Hivatásos gazdának nem lehet tekinteni azt, aki maga csak a T. 28. §-a alá eső földbirtok megszerzése óta folytat élethivatás gyanánt gazdálkodást, kivéve, ha a szerző fél kizárólag gazdálkodással foglalkozó hivatásos gazda leszármazója. 9*