Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-327. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási, pénzügyi és közgazdasági bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920:XXXVI. törvénycikk kiegészítéséről" szóló 304. számú törvényjavaslat tárgyában

68 327. szám. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a T. 28. §-a alapján egész terjedelmében megváltható földbirtoknak a megváltását méltánylást érdemlő esetben mellőzheti, különösen ha a megváltást szenvedő hitelt érdemlően igazolja, hogy a földbirtok szerzésére szolgált vagyoni erő nem a háborús szerzési lehetőségek kifogásolható kihasználásával jött létre és ha egyúttal a szerző fél földmíves, hadirokkant, közszolgálati alkalmazott, hívatásos katona, az említett valamely személynek a házastársa, özvegye vagy árvája, avagy általában hadiözvegy vagy hadiárva, vagy ha a megváltást szenvedő vagy ha a T. 28. §-a 3. pontjában megjelölt családtagja régi családi birtokát szerezte ily módon vissza, a birtokot régi családi birtoka helyébe szerezte vagy az új birtok szerzése végett régebbi birtokát eladta. Az egészen megváltható földbirtokhoz tartozó erdőnek az egész birtokkal együttes megváltását a T. 83. §-a nem gátolja. Az ilyen módon megszerzett erdőt azonban féldarabolni tfem szabad, hanem üzemterv szerint kell kezelni s amennyiben ezt máskép nem lehetne biztosítani, állami kezelésbe kell adni. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a földmívelésügyi miniszternek a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága meghallgatása után nyilvánított hozzájárulásával kivételesen arra kötelezheti az olyan terület birtokosát, amely területet a hatóság erdő gyanánt tart nyilván (T. 83. §-a), de amely terület a valóságban nem' erdő és a beerdősítés kötelezettségének hatálya alatt sem- áll és öt éven belül legelő volt, hogy a legeltetésre alkalmas és erre a közérdek sérelme nélkül használható említett területéből meghatározott időre haszonbérbe adjon közös legeltetésre annyit, amennyit saját okszerű gazdálkodására és az erdészeti érdekekre figyelemmel nélkülözhet, — még pedig az Országos Földbírtokrendező Bíróság által megállapított feltételek mellett azoknak, akiket az Országos Földbirtok rendező Bíróság erre érdemesnek ítél. Ez a rendelkezés azonban csak kivételesen és akkor nyerhet alkalmazást, ha máskép egyáltalán nem volna lehetséges közlegelőt biztosítani s ennek következtében a közérdek kárával is a helyi állattenyésztés hanyatlásától kellene tartani. Ha az elengedhetetlenül szükséges közlegelőt még az előbbi bekezdés alapján sem lehetne biztosítani, egészen kivételesen arra is kötelezhető az erdő tulajdonosa, hogy fával tényleg borított és már eddig legeltetésre is használt erdőterületéből, ha az nem véderdő, engedjen át haszonbérbe az előző bekezdésben említetteknek megfelelő területet, de csak olyant, amelyen a legeltetés a faállománynak és a talajnak károsítása,, valamint az erdőfelújítás sérelme nélkül gyakorolható ós csak akkor, ha a visszamaradó erdő üzeme okszerűen tovább folytatható és a fátermelés országos érdeke sem szenved. Ez a haszonbérlet csak addig tarthat, ameddig az illető terület kitermelésére kerül a sor, de legfeljebb 10 évig. Ezen a bekezdésen alapuló haszonbérlet makkoltatásra nem terjed ki. 9. §. A T. 31. §-a első bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti. A kis-,és középbirtoknak a T. 31. §-a szerinti mentesítésétől az Országos Földbirtokrendező Bíróság az idézett §. első bekezdésében jelzett kivételes esetben a szükséghez képest eltekinthet, kivéve, ha az ingatlan tulajdonosa kizárólag hivatásos földmíves, vagy ilyennek leszármazója, vagy ha az