Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.
Irományszámok - 1922-327. A földmívelésügyi, igazságügyi, közigazgatási, pénzügyi és közgazdasági bizottság együttes jelentése "a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920:XXXVI. törvénycikk kiegészítéséről" szóló 304. számú törvényjavaslat tárgyában
327. szám. 51 deti szöveg szerint ötödik bekezdés (»A tárgyaló bizottság eljárásának« stb.) összetartozóságánál fogva folytatólagosan csatlakozik, s itt az első mondatban a bizottság stiláris okból a »szakasza« szó helyébe a »része« szót tette. A hatodik bekezdés utolsó mondata a második bekezdésnél jelzett okokból elmarad. A kilencedik bekezdés harmadik mondatából ezek a szavak : »egészen az ügynek előadásra kitűzéséig;« elmaradnak, s helyükbe a következők jönnek : »a javaslat közszemlére tételének utolsó napjától számított 15 napon belül;«. Ezt azért találta helyesebbnek a bizottság, nehogy az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz közvetlenül a döntés előtt olyan észrevételeket lehessen előterjeszteni, amelyekről az ellenérdekű fél már idejében értesülést nem szerezhetne. Ugyanehhez a §-hoz a bizottság új, tizedik, tizenegyedik, tizenkettedik és tizenharmadik bekezdésekként a következőke£ vette fel: »Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a tárgyaló bíró által hozzá felterjesztett megváltási ügyekben — kivéve a házhelyek juttatását — érdemi határozatot nyilvános előadás alapján hoz, de joga van hivatalból szóbeli tárgyalást is elrendelni. A nyilvános előadás napjáról a felek az előadandó ügyek jegyzékének kifüggesztése útján értesülnek. A kifüggesztés a bíróság hirdetményi tábláján 8 nappal az előadás előtt történik.« »Az előadó az ügyet kimerítően ismerteti.« »A felek vagy képviselőik nyilvános előadás esetén csak akkor szólalhatnak fel, ha az előadásból valamely ügydöntő szempont kimaradt vagy az előadó valamely lényeges körülményt tévesen vagy hiányosan terjesztett elő. Ilyen esetben joga van a félnek vagy képviselőjének a kérdéses körülményre a bíróság figyelmét egészen röviden, legfeljebb tíz percnyi időtartamra terjedhető felszólalásban felhívni.« »A jelen §., továbbá a 13. §. nyilvánosságra vonatkozó rendelkezései az Országos Földbirtokrendező Bíróság elnöki tanácsának eljárására nézve nem alkalmazhatók, azonban az érdekelt feleket a tárgyaláson való megjelenésre és ott esetleg szóbeli nyilatkozattételre az elnöki tanács felhívhatja, mely esetben a felet, illetve képviselőjét a hozzászólás joga a jelen §-ban megjelölt keretek között illeti meg.« A földbirtokreform végrehajtásával kapcsolatban a jelen törvényjavaslat tárgyalásai alkalmából széles körökben az a kívánalom nyilvánult meg, hogy az Országos Földbirtokrendező Bíróság tárgyalásainál, ha szűkebb keretekben is, a nyilvánosság és szóbeliség elve érvényesülést nyerhessen. Ennek az álláspontnak nagyszámú hivei arra utalnak, hogy ilyen módon a bíróságnak az anyagi igazság elérésére irányuló munkáját maguk a felek közvetlen közreműködésükkel hathatósan elősegíthetnék, a tényállás gyakori esetekben külön póteljárás nélkül tisztázható, esetleg az ügy, illetve a vitás kérdések a bíróság előtt létrejött egyességgel rendezhetők volnának s mindenkép megnyugtató lenne, ha az érdekelt felek közvetlen meggyőződést szerezhetnének arról, hogy a bíróság döntését az ügy minden lényeges vonatkozásának ismeretében és mérlegelésével hozta meg. Ezzel szemben azonban komoly aggályok merültek fel a tekintetben, hogy a szóbanforgó perrendi elveknek az Országos Földbirtokrendező Bíróság eljárásában való alkalmazása a bíróság munkáját lényegesen késleltetné, holott a közérdek azt kívánja s a törvényjavaslatnak is főcélja az, hogy a gyakorlati tapasztalatokon alapuló, új célszerű intézkedésekkel a földbirtokreform minél gyorsabb végrehajtása biztosittassék. Mindezeket a kérdéseket az együttes bizottság beható meg7*
