Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.

Irományszámok - 1922-351. Törvényjavaslat a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról

236 351. szám. 4- §• A Pp 196. §-ának első bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki: Ezen az alapon mindegyik fél egy-egy előkészítő iratot közölhet. Az elnök kivételesen kérelemre több előkészítő irat közlését is megengedheti, ha a szóbeli tárgyalásnak a határnapon befejezése végett szükségesnek látszik. 5. §. A Pp. 205. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: A járásbírósági eljárásban előkészítő iratok közlése nem kötelező. Ha azonban az érdemleges tárgyalást előkészítés hiánya miatt el kell halasztani, a bíróság az olyan perben, amelyben az ügyvédi képviselet a törvény (94. §.) szerint kötelező, elrendelheti előkészítő iratok közlését és erre határidőt tűz. Egyebekben az előkészítésre a 194—203. §-ok a járásbírósági eljárásban is megfelelően alkalmazandók. A bíró, ha a tárgyalást el kell halasztani, előkészítő iratok közlésének elrendelése nélkül is meghagyhatja bármelyik félnek, hogy azokat az okiratokat, amelyeket használni kíván, bizonyos határidő alatt a bírósági irodában tegye le, hogy az ellenfél megtekinthesse. Az a fél, aki e meghagyásnak eleget nem tesz és az okiratot a 202. §. szerint sem közölte, ha e miatt a tárgyalást el kell halasztani, az okozott költségben a 431. §. értelmében elmarasztalandó. A 204 §-nak megfelelő intézkedéseket már a keresetlevél vagy az előkészítő irat alapján és külön kórelemre a járásbíróság is megteheti. 6. §. A Pp. 255—262. §-ai hatályukat vesztik. 7. §. A Pp. 289. §-a első bekezdésének 3. pontja azzal egészíttetik ki, hogy a bíróság a tanú kihallgatását székhelyén kívül megkeresett bíróra bízhatja akkor is, ha a kihallgatandó tanuk nagy száma vagy egyéb körülmény miatt a perbíróság előtti kihallgatásuk tetemes időveszteséggel járna. Ebben az esetben a fellebbezési bíróság kiküldött bíróra bízhatja a tanú kihallgatását, vagy e végett a székhelyén lévő elsőbíróságot is megkeresheti. 8. §. A Pp, 415. §-ának 3. pontjában megjelölt ítéleteken felül az e pontban meghatározott terjedelemben a balesetből származó kártérítési kötelezettség alapján járadék fizetésében marasztaló ítéletek is fellebbvitelre tekintet nélkül végrehajthatók.