Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.
Irományszámok - 1922-346. Törvényjavaslat a törvénhatósági bizottság újjászervezéséről
214 346. szám. delkezóst. Szükségesnek tartom, hogy ezt a vidéki törvényhatóságokra is kiterjesszük, mért a múltban is érezhető volt már a hiánya a törvényes renddel szembehelyezkedő, vagy munkára nem alkalmas törvényhatósági bizottságokkal szemben alkalmazható erélyes rendszabályoknak. Ezt a hiányt pótolja a szóban levő rendelkezés, amelynek megállapításánál azonban egyúttal különös gondot fordítottam arra is, hogy à törvényhatóságok autonómiája indokolatlanul sérelmet sohase szenvedhessen. Mielőtt a törvényjavaslat részleteire rátérnék, ki kell emelnem, hogy az egyes rendelkezések megállapításánál a legnagyobb körültekintéssel jártam el. Alapos megfontolás után állapítottam meg a törvényhatósági bizottsági tagok fentebb ismertetett csoportjait. Meggyőződésem, hogy ez az összetétel a legalkalmasabb módon fog simulni a tényleges életviszonyokhoz. Ezzel az összetétellel a mérsékelt haladásnak és á nyugodt menetű fejlődésnek az útját kívántam egyengetni, mint amely mindenkor, legkivált pedig a mostani forrongó viszonyok közt, egyedül biztosítja az előmenetelt és óv meg a végzetes rombolásoktól. Sohasem volna megbocsátható az, ha az úgynevezett korszellem és uralkodó eszmék jelszavainak hatása alatt a jogfejlődós terén elhirtelenkedett lépéseket tennénk. Azt hiszem, hogy ez a javaslat a demokratikus haladás szempontjait összhangba olvasztja az egészséges konzervativizmus elvével, és így bízom abban, hogy az önkormányzati hatalmat olyan tényezők kezébe adjuk, amelyekről feltételezhető, hogy ezt a hatalmat a magyar álllameszme érdekében fogják gyakorolni, A törvényjavaslat egyes szakaszaira nézve az alábbiakat van szerencsém előadni. Az 1. §-hoz. A szakasz első bekezdése a törvényhatósági bizottság alkatelemeit öt csoportba sorozza. A bizottság összetételéről szóló fentebbi részletes fejtegetésemet itt csak azzal kell még kiegészítenem, hogy a választott és a legtöbb adót fizető tagok alkotják a bizottság törzscsoportját. Bár a legtöbb adót fizető tagok is választás útján jutnak be a bizottságba, a javaslat mégis ketté osztja ezt a kategóriát. Erre azért volt szükség, mert míg a választott tagokat az egész választóközönség választja az összes választhatók köréből, addig a legtöbb adót fizetőket a virilisek maguk választják saját soraikból. A szakasz második bekezdése világosan kimondja azt, hogy ugyanannak a törvényhatósági bizottságnak mindenki csak egyféle jogcímen lehet a tagja. Természetes ez azért, hogy senki egynél több szavazatot ne gyakorolhasson. A szakasz harmadik és negyedik bekezdése a jelenlegi állapottól eltérést jelent. Az 1886 : XXI. t.-c. 26. §-ának 3. bekezdése szerint ugyanis mindenki csak egy törvényhatósági bizottságnak lehet a tagja. Ezzel a rendelkezéssel szemben a javaslat két kivételt tesz. Az egyik az, hogy a legtöbb adót fizetés címén bárki akárhány törvényhatóság bizottságának tagja lehet; a másik pedig az, hogy aki a vármegye székhelyéül szolgáló törvényhatósági városban lakik, mindkét törvényhatóság bizottságának bármelyik jogcímen tagja lehet. A virilisek javára tett kivételt az indokolja, hogy ha elismerjük a nagyobb vagyonnal rendelkezők nagyobb érdekeltségét és a közügyek intézésére való nagyobb hivatottságát, erre mindenütt, tehát több törvényhatóságban is tért kell engednünk annak, aki ezzel a kellékkel•* több helyütt
