Nemzetgyűlési irományok, 1922. VIII. kötet • 363-372. sz.
Irományszámok - 1922-346. Törvényjavaslat a törvénhatósági bizottság újjászervezéséről
212 346. szám. A községek jelöltjeinek körén kívül azonban feltótlenül tért kell engedni a választóközönség teljesen szabad akaratnyilvánulásának is, hogy a maga soraiból minden korlátozás nélkül választhassa ki a bizottsági tagok egy részét. Úgy vélem, hogy a tagok e két csopotjának egyenlő számarányban való megosztását mindenki móltányosnak fogja elismerni. A városi törvényhatóságok nem állanak külön alkotó részekből, mint a vármegyék, hanem önmaguk alkotnak egy közületet. Ezekben tehát a dolog természetéből következik, hogy a választóközönsóg a választása alá eső összes tagokat maga jelöli és választja meg. Ez a legkiemelkedőbb eltérés a vármegyei és a városi törvényhatósági bizottság összeállítása között. Mélyreható változást jelent a múlttal szemben az, hogy a törvényjavaslat szerint ezentúl a nagy adó fizetése egymagában senkinek sem fog jogot adni a tövényhatósági bizottsági tagságra, amennyiben a virislistákat is választani fogiák. Hogy a virilizmus intézményével nem szakítottam, annak az az oka, hogy a legtöbb adót fizetők kategóriájának törlése a közérdekre nézve hátrányos volna. Mert nem lehet letagadni azt, hogy a virilizmusnak megvan az a pótolhatatlan előnye, hogy rendszerint magasabb értelmi színvonalon álló, értékes konzerváló erőt juttat az önkormányzati képviseletbe. Erre a konzerváló erőre pedig a törvényhatósági közéletben nélkülözhetetlen szükség van, ha azt akarjuk, hogy a törvényhatósági bizottságban esetleges túlzásokkal szemben mindig a sikeres munkát egyedül biztosító higgadt megfontolás maradjon túlsúlyban. De a méltányosság is azt kívánja, hogy a törvényhatóság, mint gazdasági közület, belső ügyeinek intézésében múlhatatlanul részt vehessenek azok, akik ezekben az ügyekben legnagyobb mértékben érdekeive vannak. A vagyonos elemnek az önkormányzat ügyeiben való fokozottabb érdekeltsége nyilvánvaló, mert hiszen az ebből eredő terhek nagy része reája nehezedik, fokozottabb hivatottsága pedig a rendszerint feltételezhető nagyobb képzettségből ós nagyobb mérsékletből folyik. Ha főleg a nagyobbfokú érdekeltségnek a közelebbi alapját keressük, vármegyei törvényhatóságokban ilyen legtermészetesebb alapul a háztulajdon mellett a földbirtok tulajdonát, jelölhetjük meg. Vármegyékben a földtulajdonban rejlő vagyon uralja az egész gazdasági életet, ez adja meg a vármegyei élet különleges jellegét, ősidőktől fogva ezé a vezetőszerep. Tehát csak a való élethez kívántam alkalmazkodni, amikor a javaslatban a legtöbb adót fizetők csoportjánál — a házadó mellett — a többi adónemek mellőzésével a földadó fizetést vettem alapul. Ezzel a rendelkezéssel legkevésbbé sem akartam a más foglalkozású egyének értékét alábecsülni, hanem csupán arra törekszem, hogy a vármegyék különleges életviszonyainak megfelelően, a nagyobb arányú ós közvetlenebb érdekeltségnek az őt méltán megillető helyet biztosítsam az önkormányzati képviseletben. A városi törvényhatóságokban más a helyzet. Még azokban a városokban is, amelyeknek mezőgazdasági jellegük van, az ipar és a kereskedelem jelentékeny befolyáshoz jut; városaink legtöbbjében pedig túlnyomó szerepet játszik- Ezért helyes az, hogy városi törvényhatóságokban a virilisek csoportjánál az összes állami egyenes adónemeket vegyük figyelembe. A virilizmus jelenlegi nyers alakjával szakít a törvényjavaslat, és annak választással kapcsolatos rendszerére tér át, ami egyfelől a demokratikus szempontokból a nyers virilizmussal szemben emelhető kívánalmaknak tesz
