Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.
Irományszámok - 1922-284. Törvényjavaslat az Állandó Nemzetközi Bírság Szabályzatának elfogadásáról
284. szám. 91 A Közgyűlés előbb ismertetett határozatának megfelelően a Tanács 1920. évi december hó 14. napján tartott ülésében intézkedett aziránt, hogy a szóbanlevő Jegyzőkönyv a Szövetség Titkárságánál aláírás céljából ^nyitva álljon s egyúttal a Jegyzőkönyv szövegét olykép állapította meg, hogy annak aláírásával a Nemzetek Szövetségének Tagjai a Közgyűlés által az Állandó Nemzetközi Bíróságnak 1920. évi december hó 13-án Genfben egyhangúlag elfogadott Szabályzatát magukra nézve kötelezőnek ismerik el s ennek következtében kijelentik, hogy a Bíróság ítélkezését a Szabályzatban megállapított módozatok és feltételek mellett elfogadják. A Jegyzőkönyv ezeken kívül még rendelkezést tartalmaz annak megerősítésére, valamint az egyes hatalmak megerősítő okiratainak a többi aláíró hatalmakkal való mikénti közlésére nézve, végül — a Közgyűlés Határozatának megfelelően — benne foglaltatik annak kijelentése is, hogy a Jegyzőkönyv a Szövetség Egyessógokmányának Függelékében felsorolt Államok aláír asara nyitva marad. Mintán az 1920. évi december hó 16-ikáról keltezett Aláírási Jegyzőkönyvet a Nemzetek Szövetségének 48 tagja közül a második Közgyűlésnek összeüléséig 28 Tagállam, vagyis a Tagok többsége megerősítette s a kellő számban történt ratifikálások folytán a Szabályzat az első Közgyűlés Határozatában előírt módon életbe lépett, a Nemzetek Szövetségének második Közgyűlése s illetve a Tanács —, a Szabályzat alább ismertetendő 4—13. cikkeiben szabályozott eljárás betartásával — a Bíróság 11 rendes és 4 pótbíráját az 1921. évi szeptember havában megválasztotta. A Bíróság rendes tagjaivá 9 év tartamára mégválasztattak: Altamira (Spanyolország), Anzilotti (Olaszország), az időközben elhunyt Barbosa (Brazilia), De Bustamante (Kuba), Lord Finlay (Anglia), Huber (Svájc), Loder (Németalföld), Moore (Egyesült Államok), Nyholm (Dánia), Oda (Japán) és Weiss Franciaország), míg a pótbírák sorába Jovanovitch (Szerb-Horvát-Szlovén Állam), Beichmann (Norvégia), Negulescu (Románia) és Wang-Ohung-Hui (Kina) választattak meg. A választás lefolytatása után intézkedés tétetvén a Bíróság egybehívása iránt, az Állandó Nemzetközi Bíróság tagjai 1922. évi január hó 30. napján alakuló ülésszakra jöttek össze Hágában, az eredetileg az első (1899. évi) hágai békeegyezménnyel szervezett Állandó Választott Bíróság (Cour Permanente d' Arbitrage) befogadására szolgáló bókepalotában. Ennek az ülésszaknak a nemzetközi bíráskodási intézmény történeti kifejlődése szempontjából jelentős mozzanatai, hogy a Bíróság a nemzetközi jog területén nagy tekintélynek örvendő németalföldi jogásznak, Lodernek személyében megválasztotta elnökét, február hó 15. napján ünnepélyes formák között Németalföld királynőjének jelenlétében megtartotta első nyilvános ülését s március 24-iki teljes ülésében elfogadta ügyviteli szabályzatát (Réglement, Rules of Court), amelynek értelmében funkcióját gyakorolni fogja s amely ügyviteli szabályok megalkotását a statútum 30. cikke a Bíróság kizárólagos hatáskörébe utalta anélkül, hogy ebben a tekintetben akár a Közgyűlésnek, akár pedig a Tanácsnak utólagos jóváhagyása az ügyviteli szabályok alkalmazásának feltétele volna. A Bíróság 1922. évi június hó 15-ón megkezdte első rendes ülésszakát s annak folyamán a Szövetség Tanácsa által eléje terjesztett három kérdésben véleményt nyilvánított. A Bíróságnak azóta még egy vitás kérdésben volt alkalma véleményt nyilvánítani s a közel jövőben alkalma lesz bírói funkciót is gyakorolni, amennyiben a Szövetséges Hatalmak a Wimbledon gőzösnek a kiéli csatornán át való szabad átmenete megakadályozása miatt a Nómetbirodalom ellen a versaillesi szerződés B80. és 386. cikkei alapján keresetet indítottak. 12*
