Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.
Irományszámok - 1922-299. Törvényjavaslat az Iparosok Országos Központi Szövetkezetéről és az ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezetekről
188 299. szám. A 20. § a szakipari szövetkezeteknél az évi mérleg szerint mutatkozó tiszta nyereség felosztásáról, illetve veszteség fedezéséről intézkedik. A szövetkezetek megerősítése és ellenállóképességük növelése szempontjából fontos e §-nak az a rendelkezése, mely tartalékalap képzését kötelezővé teszi, előírván, hogy mindenekelőtt a tiszta nyereség 10%-a ennek az alapnak gyarapítására fordítandó. Az üzletrészek után fizethető osztalék nagysága, tekintettel a szövetkezetek altruisztikus jellegére, általában 5%-kai van maximálva. A központ engedélyével azonban kivételesen ennél nagyobb osztalékot is fizethet a szövetkezet, akkor azonban ennek ellenében általános iparfejlesztési célokra is áldozni köteles és pedig olykópen, hogy az 5"A.-os osztalék levonása után a tiszta nyereségből fenmaradó összeg 30%.-a egy iparfejlesztési célokat szolgáló alap képzésére ós gyarapítására a központhoz beszolgáltatandó. A veszteség fokozatos egymásutánban a tartalékalapból, a tagok üzletrészköveteléseiből, a további üzletrészbenzetésekből és a későbbi évek nyereségeiből törlesztendő. Sőt az alapszabályokba olyan rendelkezés is felvehető, hogy a tagokra a tartalékalap ós az üzletrószkövetélések által nem fedezett veszteségek törlesztésére további befizetések is kiróhatok, melyek azonban az üzletrészek névértékét meg nem haladhatják. Ilyen kirovások, minthogy azok a tagokra súlyos terhet jelenthetnek, csak közgyűlési határozat alapján engedtetnek meg. A 21. § az Iparosok Országos Központi Szövetkezete kötelékébe tartozó szakipari szövetkezetnek tagjai elleni végrehajtás, csőd, vagy csődönkívüli kényszeregyezsóg esetében kielégítési elsőbbséget biztosít az oly hitelezőkkel szemben, kiknek követelései az adósnak a szövetkezet tagjegyzékébe való bevezetése után keletkeztek. A szövetkezetnek adott ez az elsőbbség maguknak a szövetkezeti tagoknak előnyére szolgál, mivel, ha a szövetkezet követelése biztosítva van, a szövetkezetet ezen a réven érhető veszteségek valószínűsége kikapcsolódik. A 21. szakasz továbbá a kiválás formaságait is szabályozza, ami, különösen a kiválás időpontjának szabatos megállapítása, azért bír jelentőséggel, minthogy a kiválás tényéhez jogi következmények fűződnek. Ugyané §. a szövetkezetnek a kivált tag még le nem járt tartozására nézve beszámítási jogot ad, de biztosítja részére azt a jogot is, hogy amennyiben a szövetkezet követelése a tag követelését meghaladná, a szövetkezet a tartozás kiegyenlítését követelheti. A szövetkezet tehát tagjainak többi hitelezőivel szemben jelentős kielégítési előjogokat élvez. A szövetkezetet mint saját tagjainak hitelezőjét megillető ez az előjog minden y más hitelező érdekeit is érintvén, e § módot ad arra, hogy a szövetkezeti tagok névjegyzékét a szövetkezet helyiségeiben bárki megtekinthesse* 22—26. §§. Ezekben a §§-okban a szakipari szövetkezetek közgyűléseire vonatkozó rendelkezések foglaltatnak. A kereskedelmi törvény értelmében a részvénytársaságok közgyűléseire vonatkozó rendelkezések a szövetkezetek közgyűléseire is alkalmazandók Minthogy azonban a szövetkezetek természete mégis különbözik a részvénytársaság természetétől, ebből folyólag kívánatosnak látszott a szövetkezetek közgyűléseire vonatkozólag bizonyos különleges rendelkezések megállapítása.
