Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-299. Törvényjavaslat az Iparosok Országos Központi Szövetkezetéről és az ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezetekről

299. szám. 189 így a 22. § abból folyólag, hogy a szövetkezetben a tagok személyére és személyes közreműködésére különös súly esik, a közgyűlés összehívásának jogát kifejezetten a tagok egytized részének biztosítja, szemben a részvénytársasággal, ahol ez a jog az alaptőke egytized részét képviselő részvényeseket illeti meg. A 23. §. a szavazati jogot, tekintettel arra, hogy a szakipari szövetkezeteknél a minél nagyobb tőkének összehozása a szövetkezet boldogulása szempontjából különösen nagy jelentőséggel bir, azonfelül pedig ezeknél az egyesüléseknél, amelyek tulaj donképen árúüzletek, vagy termelőüzemek, nem mutatkozott célravezetőnek az 1898 : XXIII. t.-c. alapján álló gazdasági és ipari hitelszövetkezeteknél érvényesített ama demokratikus elvnek alkalmazása, hogy a tőkeórdekeltsógtől függetlenül minden szövetkezeti tagot egyenlő jogok illessenek meg, — aképen rendezi, hogy a közgyűlésen minden tagnak ' 10 üzletrészig üzletrészenkint, 10 üzletrészen felül pedig 10 üzletrészenként egy-egy szavazata van, száznál több szavazatot azonban egy tag sem gyakorolhat. Ettől az intézkedéstől remélhető, hogy a szakipari szövetkezeteknek nagyobb tőkék bevonására irányuló törekvései a jövőben több sikerrel fognak járni. A 24. § a közgyűlés határozatképességét a tagok egy negyedrészének jelenlétéhez köti, hogy a tagokat a szövetkezet ügyei iránt való érdeklődésre serkentse. A 25. § a cégbíróságnak, annak általános ellenőrzési kötelességéből kifolyólag feladatává teszi a hozzája beküldött közgyűlési jegyzőkönyvek megvizsgálását és a törvénnyel, vagy alapszabállyal ellenkező közgyűlési határozatok megsemmisítését. A 26. § azonban minden egyes szövetkezeti tagnak is megadja a jogot, hogy az ilyen törvény- vagy alapszabályellenes közgyűlési határozatok megsemmisítését a cégbíróságnál kérhesse. 27-35. §§. A szövetkezetek igazgatóságaira ós felügyelőbizottságaira nézve a kereskedelmi törvény értelmében a részvénytársaságok igazgatóságaira és felügyelő bizottságaira vonatkozó határozmányok irányadók. A részvénytársaságok és szövetkezetek között fennálló külömbségek azonban itt is bizonyos eltérő intézkedéseket kívánnak, melyeket a következő §§ tartalmaznak. A 27. § az igazgatóság taglótszámának minimumát háromban állapítja meg, ami a kölcsönös ellenőrzés szempontjából is előnyös. Hogy pedig az igazgatóság ne alakuljon esetleg kizárólag olyanokból, akik a szövetkezet sorsa körül közvetlenül érdekelve nincsenek, megkívántatik, hogy a tagok egyharmada szövetkezeti tag legyen. Tekintettel a szövetkezeti életben érvényesülő erkölcsi szempontokra, az igazgatóság tagjaitól erkölcsi minősítés is kívántatik meg: hogy nyereségvágyból eredő bűntett miatt elítélésben ne részesültek légyen és vagyoni tekintetben kifogástalan, magyar állampolgárok legyenek. Az igazgatóság javadalmazásának legfeljebb a tiszta jövedelem 10%ában való korlátozása pedig a szövetkezet altruisztikus jellegéből folyik. A 38. § szerint az igazgatóság tagjai legfeljebb három évre választhatók, mivel a szövetkezet természete kizárja azt, hogy az igazgatósági tagság állandó jellegű állássá alakuljon ki. Nem fér össze a szövetkezet természetével az sem, hogy az elmozdított igazgatósági tag kártérítési igényt támjaszszon, ezért ez a § ezt is kizárja.