Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-299. Törvényjavaslat az Iparosok Országos Központi Szövetkezetéről és az ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezetekről

180 299. szám. meg. A törvényjavaslat rendelkezéseket tartalmaz továbbá a tagokat a közgyűlésen megillető szavazati jog gyakorlásáról. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének ügykezelése a kormány felügyelete és ellenőrzése alatt áll, melyet a kormány a kereskedelmi miniszter által kinevezett igazgatósági tagok egyike által gyakorol, akit a kereskedelemügyi miniszter e feladat ellátásával megbíz. Ez az igazgatósági tag, vagy akadályoztatása esetén annak helyettese, akit a kereskedelemügyi miniszter az általa kinevezett igazgatósági tagok közül kijelöl, a közgyűlésnek vagy az igazgatóságnak a törvénybe, vagy az alapszab41yokba ütköző, vagy általában a szövetkezet rendeltetését veszélyeztető határozatai ellen óvást emelhet. Az óvásnak a miniszter döntéséig, mely 15 nap alatt hozandó meg, felfüggesztő hatálya van. Végül meg kell említenem az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének biztosítani kívánt azt a jogot, hogy a kötelékén kívül álló szakipari , szövetkezetek felett félügyeletet és ellenőrzést gyakorolhat, mely ellenőrzést és felügyeletet gyakorolnia kell, ha azt az illető szakipari szövetkezet igazgatósága, vagy a szövetkezeti tagok egytized része kérelmezi. ü) Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe tartozó szakipari szövetkezetekre, vagyis a tagszövetkezetekre vonatkozólag a következő rendelkezéseket tartalmazza a törvényjavaslat: Olyan szakipari szövetkezet, amely a jelen törvényjavaslatban foglalt kedvezményekben részesülni kíván, csakis az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének közreműködésével ós csak úgy alakítható, ha az alakuló közgyűlés kijelenti, hogy a szövetkezet az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének kötelékébe belép és az Iparosok Országos Központi Szövetkezete a belépő nyilatkozatot elfogadja. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete igazgatóságának azon határozata ellen, amely az alakulni kívánó szövetkezetnek a tagok sorába felvételét megtagadja, a kereskedelemügyi miniszterhez felszólalásnak van helye. Azonfelül megállapíttatnak a megalakulás formaságai. Valamely tagszövetkezet a központ kötelékéből csak úgy léphet ki, ha a közgyűlésen a kilépést az összes tagok négyötöd része elhatározza. Ha a kilépő szövetkezetnek tartozása van, a központi szövetkezet a tartozás azonnali kifizetését és biztosítását követelheti. Valamely tagszövetkezet egy másik szövetkezettel csakis a központ engedélyével egyesülhet. Valamely tagszövetkezet alapszabályai és azoknak módosításai csak a központ jóváhagyása után vezethetők be a cégjegyzékbe. A tagszövetkezet üzletvitelét és ügykezelését a központ által jóváhagyott ügyrend szabályozza. A szakipari szövetkezetek jövedelmének felhasználása tekintetében említésre méltó az a rendelkezés, amely a tiszta jövedelem 10°/o-ából tartalékalapnak képzését és gyarapítását kötelezővé teszi és az üzletrészek után fizetendő osztalékot, tekintettel a szövetkezetek altruisztikus jellegére, általában 5°/°-ban korlátozza. Ennél magasabb osztalék csak kivételesen, a központ hozzájárulásával adható, ilyenkor azonban az 5% levonása után fenmaradó összeg 30°/o-a egy iparfejlesztési alapba fizetendő be. A törvényjavaslat a szakipari szövetkezetek részére saját tagjaikkal szemben fennálló követeléseik kielégítése tekintetében végrehajtás, csőd, vagy csődönkívüli kényszeregyesség esetében elsőbbséget biztosít. Szabályozza továbbá az egyes szövetkezeti tagoknak a szakipari szövetkezetekből való kiválását, úgyszintén a szakipari szövetkezetek különleges természetéhez és igényeihez mért rendelkezéseket tartalmaz a közgyűlés összehívására, a tagokat a közgyűlésen megillető szavazati jog gyakorlására, a közgyűlés határozatképes-