Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-299. Törvényjavaslat az Iparosok Országos Központi Szövetkezetéről és az ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezetekről

299. szám. 181 ségére, a határozatoknak a cégbíróság által való megvizsgálására, a közgyűlési határozatok megtámadhatóságára, az igazgatóság összetételére, a mérleg felállítására, az igazgatósági tagoknak keresettel való megtámadhatóságára, a meghatalmazottak és alkalmazottak felelősségére, a felügyelőbizottság alakítására és kötelességeire, a szövetkezetek felszámolására vonatkozólag. * * B) Részletes indokolás. 1-3. §§• Az 1, § megjelöli az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének rendeltetését és "azt az anyagi támogatást, melynek ezen intézet részére való nyújtására a pénzügyminiszter felhatalmazást nyer. Az 1. §-ból kitűnőleg az Iparosok Országos Központi Szövetkezete hivatása kettős: egyrészt az ipari anyagbeszerző, termelő- és értékesítő szövetkezetek alakítása, irányítása, ügyeik előmozdítása, ellenőrzése és felügyelete, vagyis mindazoknak a feladatoknak ellátása, melyek egy szövetkezeti központra hárulnak, másrészt általában a kézmű-, kis- és középipar gazdasági érdekeinek felkarolása és az iparfejlesztésben való közreműködés, miáltal egyszersmind a kézmű-, kis- ós középiparnak országos iparfejlesztési intézményévé minősül. Meg kell itt jegyeznem, hogy ipari anyagbeszerző, termelő- és értékesítő szövetkezetek alatt nemcsak azok az ipari szövetkezetek értendők, amelyek cégükben ezen elnevezések valamelyikét viselik, hanem általában mindama ipari szövetkezetek, melyek az iparűzési folyamat három főfázisának t. i. az anyagbeszerzésnek, termelésnek és az értékesítésnek megkönnyítését, helyesebb szervezését, gazdaságosabbá tételét tűzték ki céljuk gyanánt. Ebből folyólag pl. a gépek közös használatára, közös gépmunka végzésére alakult szövetkezetek (szövetkezeti gépműhelyek) is idetartoznak, mert ezek azáltal, hogy tagjaiknak, akik különben saját műhelyeikben, saját számlájukra dolgoznak, módot nyújtanak arra, hogy bizonyos gépi munkákat a szövetkezet gépein tökéletesebben, gyorsabban és esetleg olcsóbban is végezzenek, a termelés céljait szolgálják. Az árúcsarnok-szövetkezetek, amelyek tagjaiknak készítményeit közös üzletben a fogyasztóközönsóg részére összegyűjtve könynyebben hozzáférhetővé teszik és árúba bocsátják, az értékesítést szolgálják és mint ilyenek az értékesítő szövetkezetek csoportjába tartoznak, stb. Mindezeknek a szövetkezeteknek a közös neve »szakipari szövetkezetek«. Az ipari hitelszövetkezetek központja az 1898 : XXIII., illetve 1920. évi XXX. t.-c. értelmében továbbra is az Országos Központi Hitelszövetkezet marad. Annak oka, hogy az ipari hitelszövetkezetek a szakipari szövetkezetektől külön választatnak, abban keresendő, hogy a hitelszövetkezetek mint tulajdonképeni pénzintézetek más gondozást, irányítást és felügyeletet igényelnek, mint a szakipari szövetkezetek, amelyek tulajdonképen árúüzletek és termelő üzemek. Hiszen a szakipariszövetkezetek éppen azért voltak kénytelenek az Országos Központi Hitelszövetkezetből kiválni, mert a tapasztalat azt mutatta, hogy egy intézmény ezt a kétféle, egymástól teljesen külömböző feladatot ellátni nem képes. Ehhez járul még az, hogy a hitelszövetkezetek egyrésze »gazdasági- és ipari« hitelszövetkezet, sőt a cégükben csak »gazdasági« jelzőt viselő szövetkezetek is igen sok iparost számítanak tagjaik so-