Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.
Irományszámok - 1922-295. A pénzügyi bizottság jelentése "egyes pénzügyi természetű rendelkezésekről" szóló 292. számú törvényjavaslat tárgyában
/ 295. szám. 137 ben is súlyos és helyrehozhatatlan károsodást szenvedett, még a jogtalan adóval is megterheltessék, mégis tekintettel arra, hogy ebben az esetben nem tárgyi, hanem személyi szempontokat kellene figyelembe venni, ami a rendkívül sürgős előírási munkálatokat oly mértékben hátráltatná, hogy a köznek okozott kár nem állana arányban a szigorú igazságosság érvényesítéséből az adózók igen kis hányadára háruló előnnyel, a bizottság mellőzte ugyan a kérdésnek a törvényben való szabályozását, felhívja azonban a pénzügyminiszter urat arra, hogy a törvény végrehajtása során egyrészt legyen gondja arra, hogy a kiskorú adóösszegét megállapító határozat minden esetben közöltessék a gyámhatósággal is, másrészt a gyámhatóságot a belügyminiszterrel egyetértve szigorúan utasítsa arra, hogy amennyiben az árvának közpénztárban kezelt tőke vagyona van, amelynek jövedelme éppen ezért nem emelkedett megfelelően, a helyesbítés iránt azonnal terjesszen elő kórelmet. Felhívja továbbá a pénzügyminisztert arra, hogy ezeknek a helyesbítési kérelmeknek gyors és méltányos elbírálására a pénzügyi hatóságokat utasítsa és a befizetésnél a saját diszkrecionális jogkörében méltányos halasztást engedélyezzen. A bizottság rámutat továbbá arra, hogy az 1921. évi adókivetések körül egyes helyeken aránytalanságok mutatkoznak és az 1920. évi jövedelmek a valóságosnál magasabban állapíttattak meg. Ezek az aránytalanságok a szorzás folytán hatványozottan mutatkozván, fel kellett hatalmazni a pénzügyminisztert, hogy azokban az esetekben, amelyekben ilyen helytelen kivetés nem egyes adózókra, hanem egész vidékekre nézve általánosságban megállapítható, az 1921. évi adókivetést felülvizsgáltathassa és a kivetéseket — azonban csupán az 1922. ós 1923. évekre szóló adók megállapítása szempontjából — helyesbítethesse. A bizottság a javaslatban a fizetésre megállapított első határidőt, 1923. évi szeptember hó végét, tekintettel arra, hogy igen nagy összegekre lesz szükség, rövidnek találta ós a határidőt október hó végéig kitolta. Abból a megfontolásból kiindulva, hogy az adóknak a javaslatban tervezett többszörös összegben való követelése főképen azért vált szükségessé, mert a fizetés késedelmes teljesítése miatt az államkincstár rosszabb koronában kapja meg az adót, viszont a bizottság móltányosnak tartja azt, hogy az az adózó, aki kötelezettségének igyekezett eleget tenni és az esedékes adóösszegeket az eddig érvényben volt szabályok szerint, mihelyt a kivetésről szóló határozatot megkapta, meg is fizette, ez a fizetési készsége kedvezőbb elbánást biztosítson számára azokkal szemben, akik nem igyekeztek a fizetési kötelezettségnek eleget tenni. Ezért az 1923. évi június hó végéig teljesített fizetéseket az 1922. évre kétszeresen, az 1923. évre pedig háromszorosan kívánja számítani a bizottság. A helyesbítés módozatait illető rendelkezést a bizottság megfelelőnek tartja, de a szöveget olykópen módosítja, hogy abból világosan kitűnjék az, hogy az olyan adózó, akinek a jövedelme valamelyik évben egyáltalán nem emelkedett, az 1921. évre kivetett adónál többet nem tartozik fizetni. A javaslat az adózót arra kívánja kötelezni, hogy a terhére többszörös összegben előírt adót teljes összegében fizesse meg akkor is, ha helyesbítést kért. Ez a rendelkezés jogos annyiban, hogy különben csupán a fizetési halasztás elnyerése végett is olyanok is kérnék a helyesbítést, akik erre igényt nem tarthatnának. Igaz ugyan, hogy a javaslat a pénzügyminisztert feljogosítaná arra, hogy kivételes esetekben halasztást adjon, mégis a bizottság célszerűbbnek tartja az oly értelmű szabályozást, hogy a helyesbítés iránt folyaAz 1922. évi június hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés irományai. VII. kötet. is
