Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.
Irományszámok - 1922-295. A pénzügyi bizottság jelentése "egyes pénzügyi természetű rendelkezésekről" szóló 292. számú törvényjavaslat tárgyában
295 szám. 135 A pénzügyi bizottság jelentése „egyes pénzügyi természetű rendelkezésekről" szóló 292. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Nemzetgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat egymással szorosan össze nem függő, pénzügyi természetű kérdéseket szabályoz, amelyeknek ugyanabban a törvényjavaslatban való előterjesztését egyedül az a körülmény indokolja, hogy az egyes szakaszokban érintett jogviszonyok sürgős szabályozást igényeltek. A különböző rendelkezések között kétségtelenül legfontosabb és leglényegesebb a javaslat 1. és 2. §-ában foglalt adóügyi rész. A pénzügyi bizottság tehát, amikor a javaslatot minden részletében alapos tárgyalás alá vette, a legnagyobb súlyt erre a két szakaszra helyezte. Úgy a javaslathoz tűzött indokolásban foglaltakból, valamint a tárgyalás során elhangzott fejtegetések és kijelentések alapján a bizottság arra a meggyőződésre jutott, hogy az államháztartás továbbvitele céljából elkerülhetetlenül szükséges, hogy a jövedelem- és vagyonadóból lehető leggyorsabban és a legegyszerűbb eljárással minél nagyobb bevételt biztosítsunk. Nem kerülte el a bizottság figyelmét az, hogy a javaslatban tervezett megoldási mód nem ritkán méltánytalanságokat, egyes adózókra esetleg elviselhetetlennek látszó terheket róna. Alapos megfontolás után azonban arra az eredményre jutott, hogy más, célravezető, helyesebb megoldást találni nem lehet. Meg kell azonban tenni mindent, hogy azok a méltánytalanságok, amelyek előállhatnak, a legszűkebb körre szoríttassanak. Ezek a szempontok voltak az irányadók azoknál a módosításoknál, amelyeket a bizottság elhatározott és amelyeket a következőkben ismertetünk. A bizottság mindenekelőtt súlyosnak tartja az 1923. évre tervezett huszonötszörös emelést. Nem lehet ugyanis szem elől téveszteni azt, hogy' a jövedelmek emelkedése a legtöbb esetben nem egyezik meg az általános drágulás arányával, de még a korona romlásával sem. Ha tehát előfordulhat is az az eset, hogy egyes adózók jövedelme — számszerűen — az 1920. évi jőve295. szám.
