Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-294. Az igazságügyi bizottság jelentése "az 1920/21. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról" szóló 264. számú törvényjavaslat részletes tárgyalásakor FArkas Tibor nemzetgyűlési képviselő által beadott, s a javaslat 8. §-ának az igazságügyi bizottság által leendő tárgyalására vonatkozó indítványa tárgyában

134 294. szám. 3Ielléklet a 294. számú irományhoz* (Az igazságügyi bizottság által elfogadott szöveg). 8. §. A vagyonátruházási illetékekről szóló 1920: XXXIV. t.-e. egyes rendelkezései a következőképen módosíttatnak : a) Az 1920:

XXXIV. t.-c. 24. §-ának (í) bekezdése helyebea következő rendelkezések lépnek: »(i) Az illetékkiszabás alapjául — amennyiben a törvényben eltérő rendelkezés nincs, — a vagyontárgyaknak a hagyatéknak, illetve a jogügyletnek illetékkiszabás végett tört ónt bejelentése idején meglévő közönséges forgalmi értéke szolgál. Ezt az értéket az ingyenes vagyonátruházásoknál az illeték fizetésére kötelezett fél tartozik lelkiismeretesen bevallani. b) Az 1920: XXXIV. t.-e. 25. §. (í); 30. §. (í) és 31. §. (í) és (2) bekezdésének az értékelés időpontjára vonatkozó rendelkezései az a) pontban foglaltaknak megfelelően módosulnak. c) Az 1920: XXXIV. t.-c. 48. §-a a következő rendelkezésekkel egészíttetik ki: »(5) Ingatlannak élők között kötött jogügylettel történő visszterhes átruházása esetén az illeték fizetésére kötelezett fél a szerződósben kitüntetett vételár vagy becsérték után járó vagyonátruházási illetéket a jogügylet bejelentésére kitűzött határidőn belül köteles készpénzben befizetni.« d) Abban az esetben, ha a szerző a megszerzett ingatlant továbbruházza, a saját szerzése után a visszterhes ingatlan vagyonátruházások után törvény szerint járó illetékkel egyenlő összeget és esetleges bírságokat akkor is meg kell fizetni, ha az ő szerzéséről okiratot nem állítottak ki.