Nemzetgyűlési irományok, 1922. VII. kötet • 280-322., II. sz.

Irományszámok - 1922-280. Törvényjavaslat a szőlőtelepítésnek, továbbá a szőlővesszők és szőlőoltványok termesztésének és forgalmának szabályozásáról

6 280. szám. szőkben és szőlőoltványokban ennek következtében igen nagy hiány van az országban és félni lehet és kell is attól, hogy az azokkal való üzérkedés még az eddigieknél is nagyobb mérveket fog ölteni. Súlyosbítja ezt a helyzetet, hogy élelmes üzérkedők az amerikai szőlővesszők és sz-jlőoííványok hiányát legújabban arra használják fel, hogy hangzatos, de a valóságnak rneg nem felelő hirdetésekkel oly szőlőfajták telepítésére csábítják a megfelelő szakértelemmel nem biró szőlőbirtokosokat, amelyek sem arra nem alkalmasak, hogy állandó jellegű új ültetvények alapjául szolgáljanak, sem arra, hogy boraink régi jó hírnevét biztosítsák. Az ezekkel szemben való állásfoglalás és a megszüntetésükre irányuló intézkedések megtétele ezeknél fogva tovább nem halasztható.. Pusztán büntető rendelkezések statuálásával ezeket a visszaéléseket megszüntetni lehetetlen. A lelketlen üzérkedőket jelentékeny összegű pénzbüntetések sem igen fogják visszatartani attól, hogy mások kárára munka és kockázat nélkül aránylag igen nagy vagyonokat harácsoljanak össze. A büntető rendelkezéseken felül és azokkal kapcsolatban ennélfogva állami felügyelet és ellenőrzés alá kell helyezni a termelést s ellenőrizni és korlátozni kell a forgalmat is, A szőlővesszők és szőlőoltványok abban az állapotban, amelyben az ültetés idején forgalomba kerülnek, fajták szerint a legtöbb esetben nem ismerhetők fel. A vevő ennélfogva annak a fajtának kénytelen elfogadni, amelynek neve alatt az eladó szállítja. Az amerikai szőlőfajták azonban talaj igényeik tekintetében igen válogatósak. A Riparia Portalis a Rupestris Monticola-nak való talajban rövidesen elpusztul s viszont a Rupestris Monticola a Ripariának való talajban nem igen érik meg. Az a vevő tehát, aki Rupestris Monticola helyett Riparia Portalis alanyú oltványokat kapott, nemcsak a vételárt dobta ki, hanem elveszítette a megcsalatásának felismeréséig eltelt időt és ráfizette a telepítési és az időközi mívelési költségeket is. A javaslat 2. §-a negyedik bekezdésének az a rendelkezése, hogy az engedélyesek telepei (szőlőgazdaságok, üzemek) állami felügyelet és ellenőrzés alá helyeztetnek, kapcsolatban a 4. §. azon rendelkezésével, mely szerint általában tilos az olyan szőlővesszők és szőlőoltványok forgalombahozatala, amelyek nem engedélyezett s így az állami felügyelet és ellenőrzés alól elvont telepről (szőlőgazdaságból, üzemből) származnak, az e fajta megcsalatások kizárását célozzák és ezzel szolgálják egyszersmind a megbízható szőlővessző- és szőlőoltványtermelők érdekeit is. Hasonló, sőt sok tekintetben még szigorúbb intézkedéseket tartalmaz a szőlővesszőkkel és szőlőoltványokkal űzött visszaélések meggátlására a legújabban életbeléptetett olasz törvény is, mely szerint a szőlővesszők és szőlőoltványok termelése és üzleti forgalombahozatala ugyancsak állami felügyelet és ellenőrzés alá helyeztetik s a termelők nemcsak készleteik bejelentésére, hanem a forgalombahozott szőlővesszők és szőlőoltványok nyilvántartására és a vevők részére kötelezőleg kiszolgáltatandó nyilatkozatok másolatainak megőrzésére is köteleztetnek. Az amerikai alanyfajták közül igen sok a mi viszonyaink között egyáltalán nem vált be. Élelmes üzérkedők évek óta olyan amerikai szőlőfajtákról szóló hirdetésekkei árasztják el a napilapokat, amelyek azelőtt hazánkban vagy egyáltalán nem, vagy nagyon szűk határok között voltak elterjedve, amelyeket azonban a spekuláció ma mint hoiimentö hibrideket állít a társadalom elé. Ilyenek pl. a Delaware, Noah, Nova, Elvira, Százszoros stb., melyek a hirdetők állítása szerint a fülokszérával szemben ellenállók, tehát szénkéneggel való gyérítésre nem szorulnak, direkttermők, tehát oltást nem igényeinek, peronoszpóra- és lisztharmatmentesek, tehát ezek ellen megvédeni nem kell. Nagy mésztartaimat bírnak, bő termést és magas szesztartalmú